Hasznos tanácsok házi „disznólkodáshoz”

A hagyományos disznóvágás még mindig sok Szatmár megyei családban a tél egyik elmaradhatatlan eseménye, de sajnos megvannak a maga veszélyei. A higiéniára és a hús feldolgozására nagyon oda kell figyelni egészségünk megőrzése érdekében.

A disznóvágás a maga véres örömei és finomságai mellett veszélyeket is hozhat, éppen ezért a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) néhány jótanáccsal kívánja ellátni a lakosságot.

A baktérium okozta élelmiszer-mérgezések egyik legsúlyosabb formája a botulizmus, amely esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza. A megbetegedés bénulásokkal, súlyos esetekben elhalálozással végződhet. A házi disznóvágásból származó termékek fogyasztása ugyanakkor más, ételmérgezés jellegű, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhat — például szalmonellafertőzést. Nagyon fontos a trichinellózisvizsgálat elvégeztetése is, amelyre hétvégén is lehetőség van Szatmár megyében.

A házi disznóvágás során kiemelt figyelmet kell fordítani a higiéniára, az alapvető szabályok betartása esetén viszont nyugodtak lehetünk, hogy a házi finomságok fogyasztása csak kellemes emlékeket szerez.

Fontos, hogy a vágásra szánt állat legyen egészséges, a feldolgozást végzők és abban segítők pedig egyaránt egészséges személyek legyenek, hiszen a beteg ember fertőzés forrása lehet. Ne vegyen részt disznóvágáson az, aki hasmenésben szenved, vagy kezén valamilyen bőrbetegség található!

Oda kell figyelni a tiszta eszközökre, tiszta környezetre is: az asztalokat, amelyeken a hús feldolgozása történik, és a használni kívánt edényeket, eszközöket alaposan el kell mosogatni; a mosogatáshoz, húsfeldolgozáshoz csak tiszta, ivóvíz minőségű vizet szabad használni; a vágáskor, majd a hús feldolgozásakor egyaránt ki kell zárni a talajjal, béltartalommal való szennyeződés veszélyét. Ha a hús földdel vagy béltartalommal szennyeződött, nem elég letörölni, hanem javasolt vékony rétegben levágni a szennyezett felületet; a húsfeldolgozás egyes tevékenységei között a feldolgozást végzőnek szappannal, meleg vízben alaposan kezet kell mosnia.

Ha szennyezett a kezünk, valamelyik konyhai eszközünk, edényünk, a baktériumok könnyen átkerülhetnek a kész ételre is, és akár súlyos megbetegedést, ételfertőzést, ételmérgezést okozhatnak. Ezért a nyers hússal mindig úgy bánjunk, hogy az esetlegesen rajta levő baktérium ne kerülhessen át más alapanyagra, élelmiszerre, tárolás során ne szaporodhasson, és ételkészítés során biztosan elpusztuljon!

Hozzáértő feldolgozás és tárolás

A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni, erre az enyhébb időjárás miatt fokozottan oda kell figyelni. A DSVSA a levágott disznó húsának megőrzésére a mihamarabbi hűtést és fagyasztást javasolja. A sertéshúst a szakemberek szerint első lépésként -8 és -10 Celsius-fok közötti hőmérsékleten kell tárolni legalább három órát, így a hús felszíne eléri a 0 Celsius-fokot, míg a csont körül a 18 Celsius-fokot. A második fázisban további 16 órát kell hűteni a disznóhúst, amit ezt követően -1 Celsius-fokon 1–3 hétig lehet tárolni.

Fagyasztott húsnak az számít az állategészségügyiek szerint, amikor a csont körül, az elkészített csomag belsejében -10 Celsius-fokos. Ezt követően -18 és -20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten kell tárolni a sertéshúst, viszont a kiolvasztását követően azonnal el kell készíteni és fogyasztani — visszafagyasztani tilos!

Bumbuluţ Krisztina