Hangsúlyt fektetni az óvintézkedésekre

Azért, hogy minél több hazai lakoshoz eljuthassanak a hiteles információk, a román köztelevízióban tartott újabb kerekasztal-beszélgetést a Román Orvosi Kamara (CMR), melynek keretében szó esett arról, mennyire fontos a tesztelés, hogy meg tudjuk-e különböztetni a koronavírus-fertőzést az influenzától vagy egyéb szezonális vírusoktól, mekkora nyomás nehezedik az egyébként is kimerült egészségügyi dolgozókra, valamint arról is, hogy a gyerekeknél akár diabétesz is lehet a COVID-19 betegség szövődménye. Elismert családorvosok, járványtanászok, tüdőgyógyászok, gyermekgyógyászok álltak ki a lakosság elé, hogy megosszák az érdeklődőkkel a tényeken alapuló ismereteiket.

Prof. dr. Daniel Coriu, a Román Orvosi Kamara elnöke szerint a koronavírus-járvány bebizonyította, mennyire sebezhető a romániai egészségügyi rendszer. „Elavult infrastruktúránk van, régi kórházaink, leharcolt áramkörökkel, túlterhelt elektromos berendezésekkel. Láthattuk, hogy amint nyomás nehezedett erre az egészségügyi rendszerre, a kórházakra, az megadta magát. Elég csak a kórháztüzekre gondolni…” — mondta Coriu. Szintén komoly probléma az emberi erőforrások elosztásának kiegyensúlyozatlansága — hangsúlyozta a CMR elnöke. „Nincs elég orvosunk az intenzív terápiás osztályokon, nincs elég tüdőgyógyászunk. Vannak olyan megyék, ahol csak három-négy altatóorvos dolgozik. Botoşani megyében például sajnálatos módon pár hete elhunyt az egyikük. 45 évesen egy aneszteziológus a túlhajszoltság miatt hunyt el, rögtön azután, hogy távozott az ügyeletről” — mesélte a szakember.

Nem csak a kórházi szakemberek túlhajszoltak, és nem csak belőlük van hiány: közel 500 településen nincsenek háziorvosok sem. A fiatalok számára nem vonzó a családorvosi pálya, így a hazai háziorvosok lassan-lassan kiöregednek, megüresednek a praxisaik, és egyre több településen lesz hiány szakemberből. Erre már dr. Călin Bumbuluţ, a Román Orvosi Kamara alelnöke, a szatmári kamara és a háziorvosi szövetség elnöke is sokszor felhívta a figyelmet, kiemelve, hogy Romániában a családorvosok csaknem fele 60 éven felüli. A háziorvos szerint csak az elmúlt három év alatt a 65 és 70 év közötti orvosok száma megkétszereződött, és arányuk elérte a 17,5 százalékot. Ami viszont a leginkább ijesztő, hogy a hazai családorvosok alig 1,5 százaléka 35 év alatti.

Coriu doktor szerint az Egészségügyi Minisztériumnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az érintett közösségeknek is tenniük kellene valamit azért, hogy jobban vonzzák a családorvosokat. „Megoldásokra, egységes jövőképre lenne szükség” — mondta.

Mindenki megfertőződhet

Ami pedig a koronavírus-járvány további alakulását, „jövőjét” illeti, a kamara elnöke szerint ilyen nagyfokú fertőzőképességgel valószínűleg a lakosság zöme átesik az omikron variáns okozta fertőzésen, megtörténhet, hogy éppen ezáltal érjük majd el a nyájimmunitást — mondta.

„Az egészség nem csak az orvosok, nem csak az Egészségügyi Minisztérium problémája, ez a mi felelősségünk, mindenkié. Ez egyéni és kollektív felelősség is. Ahhoz, hogy szembenézzünk az olyan kihívásokkal, mint ez a világjárvány, a modern társadalomnak erős orvosi testületre van szüksége” — magyarázta. A CMR elnöke ugyanakkor a távolságtartásra és a higiéniai intézkedések betartására, a védőmaszk viselésére, a zsúfolt terek kerülésére és a helyiségek gyakori szellőztetésére is felhívta a lakosság figyelmét.

Tesztelni, tesztelni, tesztelni

A koronavírus omikron variánsa mellett még számtalan más, szezonális vírus és az influenza is terjed ebben az időszakban, a tüneteik pedig nagyon hasonlók, így rendkívül nehéz megkülönböztetni ezeket. Dr. Simin Aysel Florescu járványtanász, a temesvári Victor Babeş Járványkórház menedzsere szerint csak akkor tudhatjuk meg, hogy milyen megbetegedéssel állunk szemben, ha teszteltetjük magunkat. A gyors antigéntesztet érdemes lenne a családorvosnál elvégeztetni, az otthon végzett tesztet jó lenne, ha szakember is megerősítené — csak így derülhet ki, hogy egy személy koronavírus-fertőzött, vagy valami más fertőzte meg.

Vannak azonban olyan személyek, akik nemcsak az oltást, de még a tesztelést is visszautasítják. Dr. Gindrovel Dumitra, a kamara titkára, családorvos szerint főként a csecsemők és a kisgyermekek szülei utasítják vissza a COVID-tesztet. „Ezen a héten volt olyan nap, hogy 12 gyanús esetet hoztak be az ügyeletre, de csak kilencet tesztelhettünk, hárman visszautasították. A kilenc tesztből három pozitív lett” — mondta. A háziorvos szerint a kisgyermekes szülők hajlamosabbak tagadni a vírust, határozottan elutasítják még a lehetőségét is annak, hogy a gyermekük COVID-19-ben szenvedhet, mondván, hogy biztosan csak egy banális hűlésről, szezonális virózisról lehet szó. „Éppen ezért minden alkalommal elmagyarázzuk: a koronavírus-fertőzöttség tünetei az első napokban szinte teljesen megegyeznek a már ismert szezonális megbetegedéseket okozó vírusokéval, a szövődmények, ha kialakulnak, általában a hatodik nap körül jelennek meg. Ettől függetlenül azért a negyedik hullámhoz képest érezhetően nőtt azoknak a szülőknek a száma, akik hajlandók teszteltetni gyermeküket” — mesélte dr. Gindrovel Dumitra.

Kicsik, akik az egész családot megfertőzik

Dr. Simin Aysel Florescu epidemiológus azt is hozzátette, hogy a járvány ötödik hulláma a „gyermekek hulláma”. Vannak egész családok, akik gyermekektől fertőződnek meg.

„Ezen a ponton nehéz megfertőződni mással, mint az omikron variánssal. Nagyon gyakori helyzet az elmúlt napokban, hogy egész családok fertőződnek meg a gyerekektől. A gyerekek fertőzött közösségekből — óvodákból, iskolákból — érkeznek haza, és átadják a vírust szüleiknek, nagyszüleiknek. Ez egy nagyon ragályos hullám, amely sok esetben a gyerekektől indul. A tüneteket illetően elmondható, hogy a felnőtteknél inkább felső légúti panaszokban nyilvánul meg a betegség, de ez nem jelenti azt, hogy a be nem oltottaknál is ugyanolyan enyhe megnyilvánulásai lennének. Azoknál, akik nem kaptak védőoltást, vagy akik hosszú ideje átestek a betegségen, magas a kockázata a súlyos lefolyású megbetegedésnek. Nem szeretném azt a hamis benyomást kelteni, hogy az omikron okozta hullám mindenki számára könnyen elviselhető” — magyarázta a járványtanász.

Gyermekek is kerülnek intenzívre

A SARS-CoV-2 vírussal való megfertőződést követően nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyermekeknél is kialakulhatnak súlyos szövődmények, a legapróbbak is kerülhetnek kórházba és intenzív osztályra, főként a krónikus betegségben szenvedők — folytatta dr. Valeria Herdea gyermekgyógyász, a Román Orvosi Kamara alelnöke.

„Amikor a gyermekek megfertőződnek a koronavírussal, olyan tünetek jelentkeznek náluk, mint a láz, köhögés, fejfájás, emésztési — hányinger, hányás, hasmenés — és légúti tünetek. Ezek azok a szimptómák, amelyekre fel kell hívnunk a szülők figyelmét. Ha a gyermek kedvetlen, erőtlen, nincs étvágya, kapkodva vagy nehezen vesz levegőt, zihál, ez mind riasztó jel, amikor rögtön fel kell venni a kapcsolatot egy orvossal” — magyarázta a gyermekorvos.

Cukorbeteggé is válhatnak

Dr. Mihai Craiu gyermekgyógyász főorvos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden esetben a COVID-19 megbetegedés tünetei a legrosszabbak, amik egy gyermekkel történhetnek. Sokszor a kicsik nagyon enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, viszont a szervezetük még másképp regenerálódik ezt követően: a fertőzés esetükben növeli a diabétesz kialakulásának a veszélyét, sőt, sokszervi gyulladásos szindrómát is okozhat.

A sokszervi gyulladás lehetőségére a következő tüntetek megléte esetén érdemes gondolni: elhúzódó magas láz mellett nagyfokú gyengeség, bágyadtság, aluszékonyság, eszméletvesztés, vörös szemek (kötőhártya-gyulladás), vörös, repedezett ajkak, eperszínű nyelv, duzzadt, „vizenyős” kezek és lábak, kiütés, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók, hasfájás, hasmenés, hányás. Ha a szülők a felsorolt tüneteket észlelik a gyermeken, akkor javasolt haladéktalanul konzultálni a háziorvossal, gyermekorvossal, ugyanis a panaszok többnyire igen súlyosak, és gyorsan romlik a gyermek állapota.

„Növekszik a cukorbetegek száma a SARS-CoV-2-fertőzésen átesett gyermekek körében” — figyelmeztetett a gyermekorvos. „Észrevettük a cukorbetegek számának növekedését a gyermekek körében világszerte azoknál, akik átestek a COVID-19-en, és ez Romániában sincs másként. Vannak olyan gyermekek, akiknek a családjában nincs cukorbeteg, és jelenleg ketoacidózissal, a diabétesz egyik súlyos akut szövődményével érkeznek a sürgősségi osztályra” — magyarázta dr. Mihai Craiu.

Hosszú a gyógyulás, a tüdő érintett

Dr. Beatrice Mahler tüdőgyógyász, a fővárosi Marius Nasta Tüdőgyógyászati Intézet vezetője szerint a COVID-19 betegség nyomán fellépő légzési nehézségek rendkívül lassan enyhülnek-gyógyulnak. „Amikor a légzésfunkciók helyreállításáról beszélünk, akkor egy meglehetősen hosszú folyamatról van szó, amelynek attól a pillanattól kell kezdődnie, amikor a beteg átesett a betegség akut fázisán. Ennek helyreállítása javítja az életminőséget és nagymértékben javítja az olyan tüneteket, mint a köhögés, terhelés okozta fáradtság, beleértve a tüdő kapacitásának helyreállítását is. A páciens jobban fog lélegezni, miután elkezdett egy rehabilitációs programot, amely általában 10–12 hétig tart” — mondta dr. Beatrice Mahler.

Semmi sem véd 100 százalékosan

A kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy egyetlen gyógyászati termék vagy oltóanyag sem nyújt 100 százalékos védelmet nagy tömegek számára. Dr. Cătălin Apostolescu fertőzőbeteg-főorvos, a Matei Balş Intézet vezetője szerint mindig lesznek olyan emberek, akik esetében nem lesz százszázalékos a védelem. „Akár krónikus betegségekben szenvednek, akár bizonyos fokú immunszuppressziójuk van, vagy a szervezetükben lévő limfociták nem képesek a megfelelő válaszreakcióra, mindig lesznek olyan személyek, akik bár be vannak oltva, nem lesznek védettek. Másodszor az omikron változatnak vannak olyan mutációi, amelyeket a vakcina nem fed le teljesen. Ennek eredményeként nem csodálkozunk azon, hogy a beoltottak egy része megfertőződhet. De azt is hangsúlyozni kell, hogy a vírus replikációja kevésbé intenzív és rövidebb ideig tart a beoltottaknál, ugyanakkor a betegség enyhébb formája jelenik meg náluk” — magyarázta.

Bumbuluţ Krisztina