„Gyilkossági ügyben” nyomoztak a cserkészek
A 44-es számú Dsida Jenő cserkészcsapat egy rendhagyó szatmárnémeti városbejáró, játékos túrát szervezett a csapat cserkész korosztályú rajának szombaton.
A játék kerettörténete szerint a XIX. században járunk és a történet Sherlock Holmes irodájába kezdődik. „Sherlock” elmondta a gyerekeknek, hogy társát Watsont meggyilkolták és még ő maga, a nagy nyomozó sem tudott rájönni, hogy ki lehetett az elkövető. Ezért egy versenyt hirdet, ami abból áll, hogy cserkészcsoportoknak kell megtalálniuk a tettest, és amelyik csoport megtalálja a gyilkost, azok közül kerülnek ki az új segédei.
Játék és városismeret
Útmutató gyanánt, borítékban kaptak információt a nyomozópalánták és azonmód elindultak feltárni az esetet. A boríték egy térképet és néhány feladatot tartalmazott. A nyomozóút egy városismereti túrát rejtett, három fő állomással: a Dinu Lipatti Filharmónia, a régi főtéri Vécsey-ház és a Kossuth kerti Zöld Ház.
De ezek meglátogatásán kívül még rengeteg tennivalójuk akadt a város különböző pontjain. A különböző állomásokon a cserkészcsapat néhány idősebb vezetője várta a gyerekeket és meséltek az érkezőknek az adott épület múltjáról, illetve felvetettek egy, a gyilkossági rejtélyhez kapcsolódó feladatot, amit a kis nyomozóknak meg kellett oldaniuk. A program azzal zárult, hogy a cserkészek visszatértek a kiindulási ponthoz, azaz az Iparosotthonba, annyi információval felvértezve, hogy már tisztában voltak azzal, ki is ölte meg Watsont.
Nagy Tamás résztvevő beszámolója:
„Az elmúlt napokban történt Mr. Watson halála, akinek elmúlását még az időjárás is meggyászolta. Ez az esemény mindenkit megviselt, ám mi, a rátermett cserkészek elkezdtük kibogozni a rejtélyt: ki ölte meg Watsont? Szatmárnémetit bejárva találtunk különböző személyeket, akik segítettek a feladat megoldásában. A nyomozás alatt a társaimmal nagyon jókat nevettünk, viszont amikor kellett, a legkomolyabb odafigyeléssel végeztük munkánk. Rengeteg új információt tudtunk meg a város híres épületeiről. A hideg idő miatt megpróbáltunk minél többet mozogni, hogy ne fázzunk meg, és ezalatt minél inkább törekedtünk arra, hogy kövessük azt a legjobb útvonalat, amit kijelöltünk magunknak, hogy minél kevesebb időt veszítsünk. Ez nem mindig sikerült, de a legfontosabb, hogy nagyon jól éreztük magunkat!
Kovács Medárd (44-es számú, Dsida Jenő Cserkészcsapat, Szatmárnémeti)
