Gyalogos zarándoklat Csíksomlyóra
Elindult a hagyományos gyalogos zarándoklat kedd reggel Budapestről, a csoport a tervek szerint május 17-én estére ér Csíksomlyóra.
A negyvennapos zarándoklatot a Mária Út Egyesület szervezi. Szabó Tamás, az egyesület elnöke, aki az első nyolc napban vezeti a csoportot elmondta, tegnap reggel félszázan indultak el, és várakozásaik szerint a következő hetekben mintegy 300-400-an csatlakoznak majd rövidebb-hosszabb időre hozzájuk.
Szabó Tamás a zarándokút céljáról azt mondta, az úton „mindenki visz a szívében valamit”, egy személyes problémát, nehézséget, amiért imádkozik, valamit, amit el szeretne érni, amiért az áldozatot hozza. Hozzátette: van ugyanakkor a zarándoklatnak egy közös célja is, Magyarország lelki megújulása, amiért egész úton imádkoznak. Elmondta, a zarándokok reggel a Normafához közeli Szent Anna-réten gyülekeztek, onnan a Kútvölgyi kápolnához, a Mátyás templomhoz, majd a Bazilikához vonultak, ahol délben a Szent Jobb kápolnában szentmisét mutattak be. Délután a zarándokok a városligeti egykori Regnum Marianum templom helyén álló kereszthez, majd a XIV. kerületi Zoborhegy téri Regnum Marianum templomhoz vonultak. Az első éjszakát a zarándokok Rákosszentmihályon töltik, onnan indulnak tovább másnap Máriabesnyőre.
Elmondta, a zarándokok — ahogy a korábbi években is — az úgynevezett Mária úton haladnak, és Máriabesnyő, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Tokaj, Máriapócs, Nagykároly, Zilah, Válaszút, Marosvásárhely, Sóvárad és Zetelaka érintésével érnek el Csíksomlyóra. Jelezte, a Mária út Közép-Európa zarándokútja, amely hálózatként az összes „Máriás-kegyhelyet” gyalogos és kerékpáros zarándokúttal köti össze „Mariazelltől Csíksomlyóig, Czestochowától Medugorjéig”. Közölte azt is, hogy a zarándoklat a búcsújárás hagyományaira épül, de szívesen látnak nem hívő, útkereső embereket is, ha tiszteletben tartják e hagyományokat.
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltetését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Hagyományosan pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút. Pünkösd a húsvét szombatját követő ötvenedik nap. Innen ered a neve a görög pentecostes (ötven) szóból, amelyből a magyar pünkösd szó is származik. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. A több százezer ember jelenlétében megtartott búcsút hagyományosan az erdélyi Csíksomlyó mellett, a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartják.
