Gombászni csak alapos fajismerettel!

A természetjárók kirándulásaik, túráik során szinte egész évben, főleg tavasszal és ősszel gyakran találkoznak az erdőkben a vadon termő gombákkal, és gyűjtik azokat. A lakosság jelentős része táplálkozása változatosabbá tételére szedi a kalaposokat. Összetételük alapján értékes élelmiszernek is tekinthetjük azokat, de nehéz emészthetőségük miatt önállóan nem juthatnak jelentős szerephez táplálkozásunkban. Ezek a természetben előforduló, sokak által az „erdő húsának” nevezett élelmiszerek azonban nem veszélytelenek. A hozzá nem értés esetén súlyos, esetenként halálos mérgezéseket okozhatnak. Nincsenek olyan általános megkülönböztető jelek, melyek alapján biztonsággal föl lehetne ismerni, hogy melyik gomba mérgező és melyik nem az, ez csak a biztos fajismeret alapján dönthető el.

2014-ben és 2015-ben volt egy-egy olyan időszak, amikor hétről hétre újabb gombamérgezéses esetekről számoltunk be lapunk hasábjain, rengetegen jártak pórul, mert olyan gombákat szedtek, majd elkészítve elfogyasztották, amelyeket nem ismertek, vagy összetévesztették ehető kalapos társaikkal. Azóta minden bizonnyal óvatosabbak lettek a szatmáriak, jobban megválogatják, hogy mi az, amit leszednek és elfogyasztanak. „Idén szerencsére csak egy személyt kellett ellátni a sürgősségin a gombamérgezés enyhébb tüneteivel” — tudtuk meg Constantin Demiantól, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház szóvivőjétől. Azt is hozzátette, hogy az elkövetkező hosszú hétvégén és azután is a kirándulni, gombászni indulóknak továbbra is azt javasolja, legyenek óvatosak. A hozzá nem értők ugyanis nem biztos, hogy felismerik a mérgező fajtákat, nagyon könnyű összetéveszteni őket az ehető fajtákkal, a baj pedig könnyen megtörténhet. „A gomba egészséges táplálék, de ha elmulasztjuk a szükséges óvintézkedéseket, könnyen mérgezés áldozatává válhatunk” — magyarázta.

És ha megtörténik a baj?

Ha a vadon termő gomba fogyasztása után bármilyen tünet — rosszullét, izzadás, hányinger, hányás, hasmenés, szédülés, idegrendszeri tünetek — jelentkezik, haladéktalanul forduljunk orvoshoz, hívjunk orvost vagy mentőt! Fontos tudni, hogy a legkésőbb éppen a legtöbbször emlegetett gyilkosgalóca-mérgezés tünetei jelentkeznek, és akkor már gyakorlatilag alig lehet segíteni. Gyilkos galócánál a mérgezési tünetek a gomba elfogyasztását követő 8–24 óra elteltével mutatkoznak. Az első stádiumban hasi görcsök, csillapíthatatlan hányás, hasmenés jelentkezik. A jelentős só- és folyadékvesztés kiszáradást okoz. Amennyiben a mérgezett ezt a fázist túlélte, akkor 1–2 napos átmeneti jóllét után már a májártalom jelei mutatkoznak. Sárgaság, májtáji fájdalom alakul ki, majd májelégtelenség, vese- és szívszövődmények okozzák a beteg halálát. Ritka, szerencsés esetben fordul elő túlélés, de maradandó májkárosodás alakul ki. 
Más gombák esetén korábban, a fogyasztást követően 15–60 perctől 10–12 óráig jelentkeznek a tünetek, hányás, hasmenés. A hányáson, hasmenésen kívül egyes fajoknál — például párducgalóca, légyölő galóca, susulyka — idegrendszeri és keringési zavarok léphetnek fel — izzadás, verejtékezés, a test kipirulása, szapora pulzus. 

A maradék nyers gombát, tisztítási hulladékot, ételmaradékot vigyük magunkkal, ez nagy segítséget jelent a gombafaj gyors megállapításához, és így hamarabb lehet elkezdeni a mérgezési típusnak megfelelő orvosi kezelést. Fontos, hogy valamennyi, a gombás ételből fogyasztó személy haladéktalanul forduljon orvoshoz, akár van panasza, akár nincs. Egyes esetekben, például kevesebb étel fogyasztása, erősebb szervezet esetén később jelentkeznek az első tünetek, de az időben történő orvoshoz fordulással megelőzhetjük a nagyobb bajok kialakulását.

Bumbuluţ Krisztina