×
2022. 05 21.
Szombat
Konstantin
18 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.67 RON
100HUF = 1.29 RON
Publicisztika

Fukarság és spórolás

2020.08.18 - 19:00
Megosztás:
Fukarság és spórolás
Nem lenne könnyű eldönteni, hogy János fukar vagy spórolós típus, bár nem is érdemes ezzel foglalkozni, ő már ilyen, és így kell elfogadni. Annyi tény, hogy a fukarság vagy a spórolás kérdése több szempontból is megközelíthető.

Azok számára, akik jó anyagi háttérrel rendelkeznek, nevetségesnek tűnik az olyan ember, aki nem költekezik, és vigyáz arra, amije van. Azok viszont, akik egyik napról a másikra élnek, természetesnek tartják azt, ha valaki ott spórol, ahol lehet.

János azt tartja, hogy a spórolás inkább azokra jellemző, akik nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, hogy mindent megengedjenek maguknak. Ahhoz, hogy bizonyos dolgokat megvásárolhassanak, valahonnan el kell venni, valahol fékezni kell a kiadásokat… A jó anyagi helyzetben lévők között is vannak, akik nem pazarolnak, de ezt kevésbé lehet spórolásnak nevezni, ők tudatosan költekeznek, nem halmoznak fel szükségtelen tárgyakat és élelmiszereket.

— Sok vitám van a feleségemmel — mondja János —, ugyanis én nem kapcsolok villanyt, csak amikor nagyon indokolt. Azt tartom, hogy ha jól gazdálkodom az áramfogyasztással, évente egyhavi villanyszámlát megspórolhatok. A feleségem nem ért egyet ezzel, szerinte a villanyégők takarékosak, sokkal többe kerül az áramfogyasztás, ha naponta többször fel- és lekapcsoljuk az égőket, mint ha azok folyamatosan égnének. Számomra ez érthetetlen, de nem tudjuk meggyőzni egymást. Azt sem értem, hogy a víz miért kell maximumon folyjon, miért kell megmelegíteni három liter vizet, ha fél literre van szükség, és így tovább. Korunk egyik legnagyobb hibája, hogy senkinek sem érdeke megakadályozni az élelmiszer-pazarlást. A termelőnek és a forgalmazónak az az érdeke, hogy minél többet adjon el. A vásárlónak az, hogy bármihez bármikor hozzájusson, az sem baj, ha drágábban, csak ne legyen hiány. Van hűtő és fagyasztó, bármit lehet tárolni, egy idő után pedig ki lehet dobni, mert a család a frisset szereti, amivel nincs semmi baj addig, amíg nem kétszer-háromszor annyit vásárolnak fel, amennyire szükség van. És nem beszéltünk a divatos ruhákról, melyeket halomra vásárolnak az emberek, s közülük sokat nem is vesznek magukra soha.

János előbb azt hitte, ő amiatt ilyen, mert gyerekkorában nem kapott meg mindent, amire szüksége volt. Egykeresős családban élt, mindent be kellett osztani. Amikor jobban szétnéz maga körül, elég gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor a valamikor nélkülöző gyermekből lett felnőtt maga mögött hagyva a múlt emlékeit annyit költ, amennyi éppen a zsebében van, sőt, ezek az emberek folyamodnak a leggyakrabban kölcsönökhöz.

A mai társadalom elkezdett széthullani. Sok szó esik erről, de senki nem tud elfogadható választ adni arra, hogy mi ennek az oka, és ami nagyon fontos kérdés, hogy meg kell-e állítani a széthullást, vagy hagyni kell, hogy alakuljon a világ a maga szabályai szerint. Nincs közös nevező abban, hogy jó megoldás-e az, ha a gyerek a szülői mintát követi, hiszen a társadalom annyira sokszínű, hogy nem lehet megtartani az otthonról hozott mintát, ha az ember nem akar kilógni a közösségből. Viszont az sem vezet jóra hosszú távon, ha valaki megtagadja az énjét, és igyekszik mások bőrébe bújni azért, hogy trendi legyen. Megspórolhatja az ember a saját stílusa kialakítására használt energiát, de mi marad meg belőle, ha mások bőrébe bújva próbál élni? Az egyéni stílus kialakításához szükséges energiával nem lehet senki fukar, mert az erős egyéniség nehezen befolyásolható, de fennáll a veszélye annak, hogy ha mások nem igazodnak hozzá, ő lesz az, aki eltávolodik a közösségtől. Az ilyen személy — aki akár minta is lehetne — magányossá válik, mert megspórolja az alkalmazkodóképesség kialakulásához szükséges energiát.

János már lemondott arról, hogy meggyőzze családját az olyan egyéni életstílus kialakításának fontosságáról, melynek az a lényege, hogy ne hagyják magukat befolyásolni, őrizzék meg az énjüket, de vegyék tudomásul azt is, hogy az ember közösségi lény, nem zárkózhat el a környezetétől, még a távolabb élőktől sem. Éppen ezért senki sem lehet fukar, áldozni kell az egyéniség kialakítására és megőrzésére, de meg kell tanulni kötődni is ahhoz a közösséghez, melyben élünk.

Elek György

Cookie