Földgázbevezetést akarnak, akár saját erőből is, Csomaközön

Amennyiben sikerül a közeljövőben beindítani a földgázszolgáltatást, szinte teljesen kiépülne Csomaköz község infrastruktúrája. A folyamatot elindították, a közeli Mezőfény mintegy öt kilométerre lévő vezetékéhez szeretnének csatlakozni. A kivitelezéshez pályázati forrásokat is igényelne a helyi közigazgatás, de ha minden kötél szakad, akár önerőből is megvalósítják — nyilatkozta lapunk helyszíni látogatásakor Schwarczkopf János polgármester. Az ivóvíz- és szennyvízhálózat már korábban kiépült a településeken, az utakat sikerült leaszfaltozni, és a mezei utak nagy része is kövezett. Leginkább a gázhálózatra lenne szükség, amely nem csak a családok életét könnyítené meg, hanem a közintézmények és ipari létesítmények (mezőgazdasági tárolók) fűtésgondjait is megoldaná. Segítené a helyi pékség és a különböző, kézműves élelmiszeripari termékeket előállító, a községközpontban már régi hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági társulás munkáját is. Amennyiben a gázvezetéket lefektetik, már nem kell semmilyen beruházás miatt komolyabb földmunkákat végezni a községi közterületeken, és el tudják majd kezdeni a járdák és a porták előtti kocsibehajtók rehabilitálását is. Erre szintén pályázati pénzt szeretnének lehívni, ezzel pótolva ki a saját forrásaikat — tette hozzá a településvezető. 

A csomaközi gázprojekt jól halad, már el is készült a munkálatok elkezdéséhez elengedhetetlen megvalósíthatósági tanulmány, és a helyi önkormányzat a szükséges hatósági jóváhagyásokat is megkapta. „Amennyiben az Anghel Saligny Közművesítési Programba már beadott pályázat révén nem sikerül megnyerni a szükséges pénzalapokat, annyi saját tartalékunk is van, hogy meghirdessük a közbeszerzési eljárást a vezeték lefektetésére. Mindenképpen megoldjuk, hogy a község területére elérjen a fővezeték” — számolt be a közeljövő terveiről Schwarczkopf, aki elmondta: ha minden zökkenőmentesen halad, összesen tíz kilométernyi csövet le tudnak majd fektetni akár önerőből is. A vezeték Mezőfény felől Berén keresztül közelít majd a községközpont felé, így a Csomaközhöz tartozó három településből kettőben hozzá tudnak majd férni a lakosok a gázszolgáltatás nyújtotta előnyökhöz.

Véges a saját erdő is

A közintézmények fűtését jelenleg a csomaközi erdőből kitermelt fával oldja meg a településvezetés. A polgármesteri hivatal 203 hektárnyi községi erdőt adminisztrál, amely elegendő tűzifát tud biztosítani, de a gáz hosszú távú és alternatív megoldást jelentene a fűtésgondokra. A polgármester szerint a fa kitermelése, előkészítése és felhasználása nem kevés pénzt és emberi erőforrást vesz igénybe. Emellett hosszú távon a gáz sokkal környezetkímélőbb és gazdaságosabb a fosszilis tüzelőanyagoknál, a fa kitermelésének csökkentése pedig szintén környezetbarát erdőgazdálkodást fog majd jelenteni.
A község összlakossága egyébként a legutóbbi, 2011-es összeírás adatai alapján alig több mint 1400 fő, s az utóbbi években biztosan csökkent, ahogy szinte valamennyi környékbeli település össznépessége fogyatkozó tendenciát mutat. Hivatalosan Ponyváspuszta település is a község része, de ott már jó tíz évvel ezelőtt is csupán hat lélek lakott. Ma alig több mint két személy tartózkodik ott életvitelszerűen, inkább hétvégén látogatnak ki oda többen. A község ezen része sokkal inkább nevezhető kirándulóhelynek, mint lakott településnek. 

Eladó ház egyébiránt nem igazán van Csomaközön, jelenleg talán egyet árulnak. „A tavaly eladásra kínált ingatlanok közül valamennyi új gazdára talált, és az örömhír az, hogy fiatalok vásárolták meg őket. Ez a jelenség biztató a számunkra, hiszen reményt ad, hogy visszaköltöznek a külföldre pénzt keresni elvándorolt családok. Amennyiben sikerül itthon házat vásárolniuk, és felújítják azt, lesz miért visszatelepülniük” — vázolta a bizakodásra okot adó jövőképet az elöljáró.
Az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) kínálta lehetőségeket is ki kívánja használni a csomaközi településvezetés. „Két, nyolc plusz egy fő szállítására alkalmas elektromos kisbusz beszerzésére, illetve a hozzájuk tartozó töltőállomás létesítésére adtunk le pályázati csomagot” — részletezte Schwarczkopf.

A mezőgazdaságot megviselte az aszály

A csomaközi mezőgazdászokat nagyon negatívan érintette az idei forró és száraz nyár. Az alpolgármester nem is tudja felidézni, hogy a korábbi években lett volna az idei szárazsághoz hasonló. „Még az idősebb generáció általam megkérdezett tagjai sem emlékeznek ennyire súlyosan csapadékmentes időszakra. Ez komolyan megvisel mindenkit” — fűzte hozzá.
A község mezőgazdaságra alkalmas összterülete 4520 hektár, amelyből közel 1200 hektárnyi az úgynevezett feketeföld. A maradék mind homokos területen fekszik, amely nagy része már be is erdősödött, mert csak kis részét szántják. A kukorica szinte teljesen odaveszett a tartós vízhiány miatt, a gazdák csekély reménye a napraforgóban maradt. Az aszálykárokat bejelentő gazdák többsége nem 80 százalékos termésvesztésről, hanem teljesen tönkrement parcellákról tesz tanúbizonyságot. A kukorica ugyan elért egy bizonyos magasságot, de már senki sem reménykedik benne, hogy csövet fejlesztene ki és termést hozna idén. A búzával kapcsolatban a beszélgetés során elhangzott, hogy a korábbi években megszokott hektáronkénti terméshozam mintegy felét sikerült learatniuk a gazdáknak.

Ez 4–5 tonna termény betakarítását jelenti, szemben azzal, hogy egy kielégítőnek mondható évben 7–8 tonna minimummal számolhatnak a termelők. Ez az állapot elkeseríti és megviseli a gazdálkodókat, hiszen a megemelkedett input- és üzemanyagárak miatt szinte mínuszba csúszik a mérleg, ha valaki nyár végén, ősz elején újra akarja vetni a búzatábláját. Egy hektárnyi búzaföld bevetésének költsége ötezer lej körül mozog, és akkor ebben még nincsen benne az év további részében szükséges növénygondozás és a jövő nyári aratás költsége. A mostani árfolyamon 1,5 lejért lehet értékesíteni a búza kilogrammját. Ez azt jelenti, hogy az idén egy hektáron termelt mag mintegy 6–7 ezer lejért cserél gazdát. Ezekből a számokból is látszik, hogy idén ráfizetéses lesz a mezőgazdálkodás. Ezen a minimális állami támogatás sem segít sokat.

Csomaközön egyébiránt működik egy mezőgazdasági társulás, amely valamivel több mint 600 hektár csomaközi földet művel, a többit magánszemélyek dolgozzák meg. Emellett Berében egy kisebb csoportosulás közel 60 hektáron gazdálkodik.

Végh Balázs