Fokozódott a stressz a pandémia idején

A romániai munkavállalók egészségére leselkedő legnagyobb veszély, hogy a pandémia idején megnövekedett a munkahelyi stressz mind a férfiak, mind a nők körében, ugyanakkor a megszorító intézkedések és a megbetegedéstől való félelem miatt az emberek lemondtak az egészségügyi szolgáltatásokról, derül ki a Mercer Marsh Benefits nemzetközi szaktanácsadó cég felméréséből. A Romania Health and LifeStyle Survey 2021 című tanulmányban 8 iparág 40 vállalatának 2000 alkalmazottja vett részt, akik válaszoltak a kérdésekre, írja a capital.ro. A felmérésben résztvevők 31,9 százaléka kizárólag otthonról dolgozik, 48 százalékuk vegyes munkastílusban tevékenykedik, tehát otthon is és az irodában is, míg 20 százalékuk kizárólag a munkahelyén. A felmérésből kiderül, hogy a nők körében 58 százalékkal, a férfiak körében pedig 45 százalékkal nőtt a stressz-szint. A munkavégzés helye jelentősen befolyásolja az alvást és a kipihentség érzését: a kizárólag otthon dolgozók 63,3 százaléka átlagosan 7–9 órát alszik éjjelente, azonban alig 51 százalékuk érzi magát reggel kipihentnek, míg a kizárólag irodában dolgozók alig 44 százaléka tud éjszakánként 7–9 órát aludni, de 57 százalékuk pihenten ébred.

A válaszadók 6 százaléka állította, hogy a pandémia idején szükségük lett volna egészségügyi ellátásra, azonban nem vették igénybe azt. Elsősorban a fogorvosi szolgáltatásokról mondtak le az alkalmazottak a félelem miatt.

A pandémia ideje alatt a legfontosabb veszélyként beazonosított depresszió és a szorongás elsősorban a nőket érinti, míg a férfiak esetén több faktort neveztek meg: étkezés, túlsúly, magas fokú stressz, kevés mozgás, a megelőző intézkedések hiánya, melyek megnövekedett szív- és érrendszeri veszélyt eredményeznek.
„A pandémia rövid távú hatásain túl, melyek azonnal láthatók, a munkaadóknak fontos, hogy be tudják azonosítani, és proaktív intézkedéseket hozzanak alkalmazottaik egészségi állapotának optimális paraméterek között tartása érdekében. A cégek kedvezménypolitikáját új kontextusba kell helyezni. A munkavállalóknak nyújtott kedvezményeket, bónuszokat összhangba kell hozni a valós igényekkel. Ezek megfogalmazásában segíthet a most elkészült tanulmány” — fogalmaz Cristian Fugaciu, a Marsh Romania ügyvezető igazgatója.

Fontos, hogy az egészséges életmód irányába tereljék a munkavállalók figyelmét, hiszen ez hosszú távon egészséges életet jelent, ezért fontos a kiegyensúlyozott étkezésről, alvási időről, fizikai tevékenységekről, a stresszt leküzdő megoldások megtalálásáról, megelőző immunizálásról, illetve kontrollvizsgálatokról beszélni.
A felmérésben résztvevők 45 százaléka nyitott az életmódváltoztatásra, annál is inkább, mert 57 százalékuk rendelkezik valamilyen krónikus betegséggel, amit monitoroznak. Érdekes adat, hogy a férfiak 50 százalékkal kevésbé tudatosak és felelősségteljesek a betegségmegelőző intézkedések meghozatala terén, ami megnöveli a betegség kialakulásának veszélyét.

A felmérésben résztvevők 47 százaléka igényelt egészségügyi szolgáltatást a pandémia idején, 20 százalékuk csak részben kért segítséget, 27 százalékuknak nem volt szüksége orvosi ellátásra, míg 6 százaléknak szüksége lett volna rá, de nem kért egészségügyi ellátást. Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők 63 százaléka nő volt, 37 százalékuk férfi. Azok 81 százaléka, akik nem szorultak orvosi ellátásra a pandémia idején, a 25–34, illetve a 35–44 éves korosztályhoz tartozik. A tanulmányból kiderül, hogy kb. 4 százalékkal csökkent azon munkavállalók aránya, akik hetente legalább 75 perc kardióedzést végeznek, vagy 2–3 alkalommal sportolnak. Fény derült arra, hogy akik sportolnak, rendezettebb életvitelt folytatnak.

A pandémia idején 58 százalékkal nőtt a stressz-szint a nők és 45 százalékkal a férfiak esetén. A nők 17 százaléka napi rendszerességgel érez stresszt, míg a férfiak alig 10 százaléka. A válaszadók 91,8 százaléka úgy véli, hogy az otthoni munkavégzés ugyanannyira stresszes, mint az irodai. A nők 6 százaléka míg a férfiak 11 százaléka tervezi, hogy életmódot vált az egészsége javítása érdekében. Ez irányban az első lépések a válaszadók 49 százalékánál a rendszeres testmozgás bevezetése, míg 28 százaléknál egy diéta elkezdése. A válaszadók által tervezett legfontosabb változtatások az egészséges diéta, a stresszmenedzsment és a hátfájás megelőzése, összegeznek a felmérés készítői.

Sógor Beáta