Fertőző betegségek is veszélyeztetnek

A Romániába érkező ukrajnai menekültek százai szenvednek különféle betegségekben, negyedük kórházi kezelésre is szorult. A fertőző betegségek kiszűrése érdekében állapotfelmérésben is részesülnek az itt maradó, menekülttáborokban elszállásolt ukrajnai lakosok. A betegségfelmérések során eddig három kanyarós beteget diagnosztizáltak az orvosok a Szatmár és Bákó megyei menekülttáborokban, ugyanakkor sokan voltak, akik akut hasmenés szindrómában, illetve rotavírus-fertőzésben szenvedtek. A menekülttáborokban ugyanakkor a diftéria gyanúja is felmerült — ezt a betegséget 1989 óta nem észlelték Romániában —, ezt azonban szerencsére nem erősítették meg. Az egyéb akut szindrómákban szenvedők közül közel százan szorultak kórházi kezelésre.
Éppen ezért a közegészségügyi szakemberek figyelemmel kísérik a helyzetet mind a kanyaró, mind a gyermekbénulás lehetséges eseteinek kiszűrésére. Az is fontos, hogy minél több érkező részesüljön védőoltásban, hogy ne terjedhessenek el ismét a korábban már felszámolt gyermekbetegségek — emelte ki lapunknak dr. Macrina Mihai, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.

Dr. Doina Azoicăi járványtani főorvos, a Román Epidemiológiai Társaság elnöke azt javasolja a lakosságnak, hogy éljenek az országos oltási program vakcináinak védelmével, adassák be a gyermekeknek az oltásokat. Arra kérte a szülőket, ne hagyják ki a gyermekkori oltási rendben szereplő védőoltásokat, adassák be gyermekeiknek a már jól bevált, hagyományos vakcinákat, melyek kanyaró, mumpsz, rózsahimlő (rubeola), torokgyík (diftéria), merevgörcs (tetanusz), szamárköhögés (pertussis) és gyermekbénulás (polio) ellen védenek. 
A legutóbbi, 2016-ban kitört romániai kanyarójárványban 2020 júliusáig több mint 20 000 esetet jelentettek. A kanyaró akkor 64 emberéletet követelt. A megbetegedés szövődményei különösen az alacsony immunitásúakat érinthetik. A 20 év felettieknél pedig súlyos lehet a kanyaró. Létezik kanyaró elleni védőoltás, amely megelőzheti a szövődményeket, de sokan nem oltatták be gyermekeiket. Ukrajnában pedig még alacsonyabb az oltási lefedettség, mint nálunk.

Mit adtak/adnak nekünk a védőoltások?

A védőoltások minden évben 2,7 millió személyt védenek meg a kanyarótól, egymilliót a szamárköhögéstől és kétmillió csecsemőt a tetanusztól. A múltban rengetegen haltak meg olyan betegségekben, amelyeket védőoltással ma már meg lehet előzni. Sokszor fordultak elő a fertőzésekhez kapcsolódó szövődmények is, mint például a kanyaró miatti vakság, a terhesség során elkapott rubeola miatt hallássérülten, szürke hályoggal vagy tanulási zavarokkal született gyermekek. A hatvanas évek előtt születettek emlékezhetnek arra, hogy a gyermekbénulás volt Európában és máshol is a halálozás, bénulás és élethosszig tartó mozgáskorlátozottság egyik fő kiváltó oka.

A védőoltások segítenek megfékezni a betegségek terjedését a közösségekben. Ha egy populáció nagy részét beoltják, a fertőző betegségek nem képesek olyan könnyen elterjedni. Ez a jelenség a közösségi vagy nyájimmunitás. A védőoltásokkal egyes fertőző betegségek gyakorlatilag eltűnhetnek, illetve jelentősen csökkenthet az új esetek száma. A védőoltásoknak köszönhetően a himlő világszerte eltűnt, a gyermekbénulás terjedése pedig Európában megszűnt.
A védőoltások megakadályozzák bizonyos rákmegelőző állapotok és rákbetegségek (daganatok) kialakulását, például a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás megelőzheti a HPV-fertőzés által okozott méhnyakrákot és egyéb daganatos betegségeket; a hepatitisz B elleni védőoltás megakadályozhatja a krónikus hepatitisz B-fertőzés által okozott májrákot.
A védőoltási programok széles körű társadalmi előnyökkel is járnak. Az egészségre vonatkozó előnyök mellett segítenek csökkenteni az egyének és az állam pszichológiai, szociális és pénzügyi terheit, az egészségügyi és szociális ellátórendszer terhelését, lehetővé téve a hasznos gazdasági tevékenységek folytatását, beleértve az oktatásban és foglalkoztatásban való részvételt is.
A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségekkel szembeni védettség elérésének legjobb módja az immunizációval létrehozott védettség, ellentétben a kórokozóval történő megfertőződés során megszerzett immunitással. Elkerülhető, hogy a fertőzések okozta tünetek kialakuljanak, amelyek súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek.

Bumbuluţ Krisztina