Felavatták a Napsugár bölcsődét és óvodát

Az ünnepi esemény első része a Németi-templomban zajlott, amelyen részt vett dr. Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, Kőrösi Viktor Dávid kolozsvári konzul, egyházi és világi elöljárók, politikusok, pedagógusok és sokan mások.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Mózes II. könyve 24. részéből választotta az alapigét: „És az Izráel fiai láták a Mózes orczáját, hogy sugárzik a Mózes orczájának bőre; és Mózes a leplet ismét orczájára borítá, mígnem beméne, hogy Ő vele szóljon.” A lelkipásztor feltette a kérdést: vajon érti-e a XXI. század embere ezeket a szavakat? A püspök nagy napnak nevezte Szatmárnémeti magyarsága szempontjából ezt az alkalmat, hiszen beteljesült egy régi álom azzal, hogy két új magyar tannyelvű bölcsődét és óvodát avattak fel. Az oktatás és a nevelés minősége évtizedekre meghatározza a társadalmat. Az oktatás és a nevelés nagyon fontos egy olyan világban, amelyben jelentéktelenné akarták tenni az egyházat és a nemzetet. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a szülők olyan irányba tereljék a gyerekeik figyelmét, hogy fontos legyen számukra a hit és a nemzettudat. A bölcsőde és az óvoda nagy szerepet játszik abban, hogy a gyerekek felé fordítsa a fényt, fogalmazott az igehirdető.

Sipos Miklós, a Szatmár-Németi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntőjében elmondta, hogy rendkívüli időket élünk, s ezek a rendkívüli idők rendkívüli helyzeteket teremtenek rendkívüli emberek számára. Rendkívüli esemény az is, hogy most ünnepélyes körülmények között kerül felavatásra a bölcsőde és az óvoda.

Méhes Katalin, a Harag György Társulat színművésze Reményik Sándor Templom és iskola című versét szavalta el, majd a meghívott vendégek köszöntői következtek.

Dr. Grezsa István miniszteri biztos az összetartozás fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány végzett egy felmérést arról, hogy hány bölcsődés és óvodás korú gyerek él az ország határain kívül, majd kidolgozott egy tervet, hogy minden magyar gyerek számára legyenek meg a feltételei annak, hogy anyanyelvén tanuljon. Az építkezés azt a reménységet hordozza, hogy ha összefogunk, bármilyen helyzetben képesek leszünk megmaradni — fogalmazott a miniszteri biztos, emlékeztetve arra, hogy Szatmárnémetiben a magyarság eredményei az egész város eredményei. „Miközben a nagyvilágban olyan kezdeményezések vannak, hogy megkérdőjelezik Európa keresztény gyökereit, azokat a gyökereket, melyekre Európa sikerei épültek, itt, a magyar tanintézményekben azokat az értékeket is védjük, amelyek századokon át kialakultak” — hangsúlyozta Grezsa.

Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke is elismerően szólt a megvalósításról. Elmondta, hogy a száz évvel ezelőtt megtépázott, feldarabolt, szűkre szabott Magyarország az Istentől kapott biztatással és segítséggel képes volt megerősödni. Amit Magyarországtól kapunk, Isten ajándékának tekintjük, mint ahogy Isten ajándéka az, hogy a magyar kormány segíteni tud rajtunk, hogy ezt a segítséget megsokszorozzuk.

Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese arról beszélt, hogy mennyire fontos a gyerekek nevelése. A nevelés határozza meg, hogy a gyerek arcán milyen gyakori a mosoly. Az esperes elmondta: reméli, hogy az újonnan felavatásra kerülő bölcsődékben és óvodákban a szülőkkel együttműködve olyan gyerekeket nevelnek majd, akiknek az arcán ott lesz a mosoly, és eljut hozzájuk az Istentől érkező szeretet.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere arról beszélt, hogy a családfenntartók, a munkahellyel rendelkezők számára Szatmárnémetiben is egyre nagyobb problémát jelent a legkisebb családtagok elhelyezése, ezért is tartja rendkívül fontosnak minél több új óvoda, napközi és bölcsőde megnyitását. „Szatmárnémeti jövőjét pedig azok a gyerekek jelentik, akik hamarosan az új bölcsődék és óvodák falai között töltik majd mindennapjaik jó részét, akik itt teszik meg az otthonaikon kívüli első lépéseket. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2016 decemberében tett szatmárnémeti látogatásakor ígérte meg, hogy a magyar kormány beindítja az óvodaprogramot Erdélyben és a Partiumban, és íme, négy év sem telt el: városunkban megépült 2 református bölcsőde és óvoda. Köszönjük a miniszterelnök úrnak, az egyházi és világi partnereinknek a beruházáshoz nyújtott támogatást, a kitartó munkát, a szavakba öntött hálánk után pedig a tettek következnek. Tettek, amelyek az itt dolgozó pedagógusokra és a szülőkre várnak, hiszen ebben a feje tetejére állított világban nagyon fontos az érzelmi biztonság megteremtése, a keresztény értékekre alapozott erkölcsi nevelés. (…) Biztos vagyok benne, hogy ezen beruházások nem lesznek hiábavalók, hanem az ezeréves szatmári magyar közösség megmaradását szolgálják majd” — fogalmazott beszédében a polgármester.

A templomi esemény után a résztvevők átvonultak a templom közelében lévő épületbe, ahol a szalagelvágást megelőzően Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettes szólt az egybegyűltekhez. Kisgyermekes családapaként és pedagógusként köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az épület a szatmári magyarság birtokába kerüljön. Ezzel a szatmári magyarság évtizedes problémája oldódik meg, ugyanis a városban eddig nem volt magyar nyelvű bölcsődei csoport, mutatott rá Kallós, elismerve, hogy ennek következményeként a bölcsődékből nagyon sok magyar gyerek román tagozatos óvodai csoportba, majd iskolába került. Kallós abbeli reményének adott hangot, hogy a most átadott épület falain belül a magyar nemzeti öntudatot fogják elhinteni a gyerekek szívében-lelkében.

Elek György