Fábián Tibor Ilyenek voltunk című könyvéről

Az 1Kor 13,11-ben ez íratott meg: „Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.” Minden település rövid történetét a helység központjában rá kellene vésni egy kőlapra, obeliszkre.
Fábián Tibor ezt a nemes feladatot végezte el visszaemlékezéseivel, mindannyiunk örömére. Könyvével visszateremti szülőfaluja, a Nagyvárad melletti Fugyivásárhely egykori határait, középületeit és az azokban szolgáló személyiségeket. Keresztmetszetét adja szülőföldjének.
Olvasván lélekemelő könyvét, látjuk, hogy Móra Ferenc után még mindig lehet szólni a gyermekekhez, a fiatalokhoz és a felnőttekhez. Mint nagy írónk, Kodolányi János, aki a Süllyedő világ című életrajzi regényében leírja saját gyermekkorát és életét vagy Az égő csipkebokor című könyvében Mózes gyermekkorát és életét, úgy Fábián Tibor is elevenen írja le gyermekkori visszaemlékezéseit, a boldog létezés örömeit és nehézségeit. Nagy irodalomtörténészünk, Féja Géza írja: az ember szeret visszatérni oda, ahol sokat örült, de még többet szenvedett...

A szerző mélyen érző lélekkel elénk tárja gyermekkora gyönyörű életképeit: az óvodás éveket, a tengerparti nyaralásokat, az első horgászást, barangolásait a patakparton, fürdéseit a Körösben, iskolás éveit, a település lakóinak életét, a kertművelést, a focimeccseket, a templomos időket, a kenyérsütés ünnepét, a tűzhely nélkülözhetetlenségét, a vég nélküli kerékpározásokat, a téli kalandokat, az egykori karácsonyokat, a sorban állást, az iskolai munkákat, a stoppolást és magát a rendszerváltást.

Kalandok, barangolások

Az író figyelmes, jó megfigyelő: „Ilyenkor aztán jutott idő mindent alaposan kifigyelni. A fűszálaktól, a levelektől a bogarakig, a vízben ázó kavicsokig. Ez volt a természetes, hogy ráértünk mindenre. Két itatás és az esti behajtás között miénk volt a világ.” (38. o.) Kint éltük az életünket. Udvaron, kertben, patakparton, focipályán, utcán.” (55. o.) E kalandok, barangolások felkészítették az élet küzdelmeire, harcaira, a helytállásra. Igaza van nagy pedagógusunknak, Karácsony Sándornak: a település határának nagy nevelő hatása, ereje van – szabadságra nevel! Ez a szabadság pedig egyensúlyban tartotta, fejlesztette a könyv gyermekszereplőinek értelmi, érzelmi, akarati és hitvilágát. „A téli sportok, a sok kinti mozgás megedzett bennünket. Szerettük a havat, nem féltünk a hidegtől, nem menekültünk az otthon melegébe, hanem naponta belevágtunk egy-egy újabb téli kalandba.” (83. o.) 

Elemi és középiskolája, mint minden jó iskola, csak alapot vetett, amire építeni lehet és kell. Fábián Tibor írói érzékenységgel emlékezik egykori iskolájára. „Az iskolapadoknak számunkra lelkük, személyiségük volt.” (41. o.) Az örök diák mindig hálás régi jó iskolája, az alma mater, a tápláló anya iránt. (...)

Hétkötetes szerző

Fábián Tibor nem csak a szó, az Ige erejében hisz, hanem az írás erejében és hatásában is. A nemzetnevelés érdekében. Nem csak a megszólalás, az igehirdetés, de az írás lehetőségével is él. Termékeny író, hétkötetes szerző. Az Ilyenek voltunk című új könyve nem csak visszaemlékezés, hanem irodalmi, pedagógiai, szociológiai, társadalomtudományi, néprajzi munka. Igényes, hiteles, minőségi mű. Drága élmények forrása. Közösségteremtő és –fejlesztő alkotás.
Lelkész-írónk művével nemzeti értéket, drága kincset adott kezünkbe és lelkünkbe, szellemünkbe. Viszonyulását a teremtett világhoz és benne az emberekhez, áthatja mélységes humanizmusa. E könyvből igazán megismerjük, elsősorban nem a nagytiszteletű lelkész urat, hanem Fábián Tibort, a lelki embert.

A stílus maga az író

Már a borító is részben összefoglalja azt, ami a könyvben van. A mű címe és tartalma, formája és témája közötti összefüggés adja a felemelő érzést: a szépet. Csodálatosak gondolat-fűzései. Minden mondatának stílusa van. A stílus maga az író. Írásának, mint minden alkotásának, egyik nagy erőssége, bihari, friss, tavaszi illatot árasztó nyelvezete. Szerzőnk tudja, hogy irodalomra csak irodalommal lehet nevelni. (...)

A lélek sírja

Egészséges szelleméhez tartozik vidám humora. Ugyanakkor, egyik-másik története hatására könnyekig meghatódtam. Könyvének, mint minden irodalmi alkotásnak a próbája az, hogy kibírja-e az időt? Vagyis megtalálja-e benne magát minden idők minden embere? Igen, művében magunkra ismerünk. Ilyenek voltunk és vagyunk mi is. Ezért írónknak ez a könyve is klasszikus, mindig időszerű alkotás.
A sikeres szerző a tett embere. Boldog ember. A munkátlanság, a tétlenség nemcsak demoralizál, de az a lélek sírja. Maradandó írásával a mi viszonyulásunkat, magatartásunkat is neveli, irányítja: befelé, lelkünk-szellemünk felé és kifelé a világ, az emberiség felé.

Alkotásának ható, nevelő ereje van. A mesemondó gyönyörűségével mondja el tanulságos történeteit. Friss és kiapadhatatlan élmények forrása ez az örömadó könyv. Műve neveli a mi értelmi, érzelmi és akarati világunkat is. Ilyen szívderítő történetekkel lélekben egészséges ifjakat, embereket lehet és kell nevelni. Írása nemegyszer bátor bizonyságtevés a társadalmi élet hibáiról. 
A literátus Fábián Tiborról elmondhatjuk, amit a költőkről szoktak: Poeta non fit, sed nascitur. A költő nem lesz, hanem születik. A szerző e könyvével nemcsak a partiumi, de az egyetemes magyar irodalom első vonalába került.

Gellért Gyula

_______________________________________
(Fábián Tibor: Ilyenek voltunk. Erdélyi történetek. Tortoma Kiadó, 2022., 178 o. Második, bővített kiadás. Internetes rendelés: erdelyikonyv.hu)
• Fábián Tibor könyveit (Ceauşescu elvtárs, pajtás; Guyana szörnyei; Ilyenek voltunk), Szatmárnémetiben Kovács Árpád terjeszti. Tel: 0040741091081