Évente 5 milliárd lej szükséges

A Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF) szerint az összes egészségügyi rendszer alapja, a háziorvosi hálózat minimális reálköltsége 2022-ben se több, se kevesebb, mint 5 milliárd lej. Ehhez képest 2020-ban a családorvosi rendszerre elkülönített keret mindössze 2,7 milliárd lej volt, 2021-ben pedig az átmeneti járványkiadásokkal — Covid-19-betegek megfigyelése, oltási kampány — kiegészítve is mindössze 2,9 milliárd lej, ami rendkívül kevés.
Miért van szükség évente 5 milliárd lejre a háziorvosi praxisokra? 3 500 000 000 lej a bérköltségekre (recepció/titkárság nélkül), 500 000 000 lej fizetési kiadásokra a recepciós/titkársági személyzet számára, 600 000 000 lej működési költségekre (bérköltségek és befektetések nélkül), illetve 400 000 000 lej beruházásokra, korszerűsítésre és felszerelésre szükségeltetik — írja a FNPMF.
Pontosabban ebből az 5 milliárd lejes finanszírozásból egy átlagos háziorvosi rendelőnek 500 ezer lejes éves költségvetés jutna, ebben benne foglaltatik két teljes munkaidős személy alkalmazása, két félmunkaidős személyé, illetve egy háziorvosé. Jelenleg, a körülbelül 279 ezer lejes éves költségvetéssel egy háziorvosi praxis alig tud eltartani egy főállású alkalmazottat, egy részmunkaidős személyt és egy háziorvost. A képzett egészségügyi személyzetnek válaszolnia kell a telefonokra, e-mailekre, de biztosítania kell a betegek osztályzását, ugyanakkor a növekvő bürokratikus feladatokat is el kell látni, valamint takarítani kell, télen pedig fát rakni a tűzre — magyarázza a munkáltatói szövetség.
2016–2021 között 20 milliárd lejjel nőtt az Egészségügyi Minisztérium teljes költségvetése, melyet a szaktárca és az egészségbiztosító pénztár (CNAS) adminisztrál, de mire költötték ezt a hatalmas összeget? Gyógyszerekre, kórházi költségekre, kórházak felszerelésére, sürgősségi ellátásra és az egészségügyi rendszer egyéb szegmenseire. A családorvosi praxisokra túl kevés jutott, miközben a háziorvosok állnak a legközelebb a betegekhez, a rendelőik nyitva álltak a legnehezebb járványhelyzetben is — írják.
„Az említett időszakban a háziorvosi rendelők által nyújtott szolgáltatások kifizetésére mindössze 1 milliárd lejjel többet szántak. Az emelés a parlamenterek által benyújtott módosításoknak köszönhető inkább, mint az egészségbiztosítónak, melyet aztán az egészségügyi szaktárca elfogadott, a kormány pedig jóváhagyott. Miért? Mert a költségvetési javaslatnál a CNAS nem a szolgáltatások valós költségéből indul ki, hanem a fizetési előzmények alapján dönt. Alacsony értékű fizetési előzményekből alacsony következik immár több mint 20 éve” — hangsúlyozzák a szakemberek. A családorvosi rendszer finanszírozása csekély mértékben változott: 2016-ban 4,6 százalékos volt, 2021-re ez alig 5,2 százalékra nőtt. Ez csak a fele az európai uniós átlagnak, ami 10 százalék, és amit a Világbank már 2011 óta ajánl Romániának.

Kiszámolták, mennyi kellene

Az egészségügyi alapellátás, a háziorvosi praxisok az egészségügyi rendszeren belül csak deklaratív szinten jelentenek prioritást. Az elmúlt 22 évben a CNAS teljes költségvetéséből elkülönített átlagos százalékos arány, amellyel a hálózatot finanszírozták, mindössze 6,3 százalék volt. 1999-ben még a CNAS költségvetésének 8,83 százalékát különítették el a családorvosi rendszer számára, ez volt a legmagasabb arány a vizsgált időszakban, míg a legkevesebbet 2006-ban szánták rá, csupán 4,54 százalékot.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legutóbbi részletes jelentése szerint, amely 2016-ból származik, 11 239 háziorvossal állt szerződésben. 2019-ben már 10 764-re csökkent a CNAS-val szerződésben álló szakemberek száma.
2016-ban 5828 főorvos, 4773 szakorvos és 638 szakorvosi képzettség nélküli orvos dolgozott a háziorvosi rendelőkben, ugyanakkor minden praxisnak kötelezően alkalmaznia kell egy egészségügyi asszisztenst is. A főorvosok alapfizetése a 2017-es keretszerződés szerint kevesebb mint 3 éves régiséggel 12 250 lej, 20 év régiséggel már 15 254 lej, a szakorvosoké régiség nélkül 9702 lej, két évtizeddel a szakmában 12 081 lej, míg a képzettség nélküli kezdő szakembereké 6272 lej, 20 éves tapasztalattal pedig 7810 lej.
A posztlíceumi végzettségű, kezdő egészségügyi asszisztensek fizetése 3900 lej — 4788 lej az alkalmazó költsége —, míg a tapasztalattal rendelkezőké elérheti a 4856 lejt — ez 5960 lejbe kerül a praxisnak.
A családorvosi rendszerben dolgozók átlagéletkora 55 év, úgy az orvosok, mint a nővérek körében, így az átlagos bérköltségek egy orvos és egy asszisztens esetében elérik a havi 20 698 lejt.
Ehhez persze hozzáadódnak a működési költségek is, amelyek egy hónapban akár az 5650 lejt is elérhetik attól függően, hogy városi vagy vidéki rendelőről van-e szó. A tételeket is felsorolja a FNPMF: 150 lej elektromos áramra, 150 lej telefonra és internetre, 200 lej IT-szolgáltatásokra, digitális aláírásra, egészségügyi programokra, 300 lej fűtésre, 100 lej vízre, 500 lej a rendelő bérleti díjára vagy részletfizetésre, 750 lej egy autó fenntartására és üzemanyagra, 500 lej adókra és illetékekre, 150 lej biztosításokra, 100 lej az egészségügyi hulladékok kezelésére, elszállíttatására, 100 lej a fogyóeszközökre, 100 lej irodai kellékekre, 100 lej a rendelő karbantartási költségeire, 100 lej az orvosi kamara számára a hozzájárulás, 100 lej szakirodalomra, képzésekre, egyesületi díjakra, 100 lej munkavédelemre, 600 lej javításokra, befektetési alap, 1150 lej egy felvigyázó számára, aki minimálbéren, félmunkaidővel van alkalmazva, továbbá 300 lej könyvelési költségekre.
Az egészségügyi személyzettel kapcsolatos költségek (20 698 lej) a minimális működési költségekkel (5650 lej) együtt legalább 26 348 lej/hó bevételt feltételeznek egy-egy háziorvosi rendelőben 2021-ben. Ha 10 764 családorvosi rendelővel számolunk, akkor az összesen évi 3 403 318 464 lejes költségvetést jelent egy évben. Ez a háziorvosi szolgáltatásokra szánt keret 22 százalékkal való emelését, 7,59 százalékot jelentene a tavalyi esztendőhöz képest. Most azonban 22 861 lej jut havonta egy rendelőre, tehát 3487 lejjel kevesebb minden hónapban, ami egy évben 41 844 lejes hiányt jelent — írja a FNPMF.
A működési költségek rögzítettek, ezeken nem lehet spórolni, így a hiányt csak az egészségügyi személyzet költségeinek csökkentésével lehet fedezni, így nem csoda, hogy az egészségügyi személyzet a családorvosi praxisokból a közszférába vándorol, a háziorvosi rendszer pedig szétesik. A romániai betegek viszont megérdemlik, hogy az alapellátásban, a családorvosi rendelőkben magasabb színvonalú ellátásban részesüljenek. Egy súlyosan alulfinanszírozott rendszer azonban nem tud többet nyújtani és nem tud fennmaradni — összegezték a háziorvosok.

Bumbuluţ Krisztina