×
2024. 05 07.
Kedd
Gizella
18 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.98 RON
1USD = 4.65 RON
100HUF = 1.28 RON
Külföld

Európai Védőoltási Hét

2013.04.22 - 09:49
Megosztás:
Európai Védőoltási Hét

Az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben hirdette meg első alkalommal az Európai Védőoltási Hét programját. A kezdeményezés célja a védőoltások támogatása a WHO Európai Régiójában.

Idén április 20. és 27. között tart az Európai Védőoltási Hét, melynek központi témája a kanyaró és a rózsahimlő, derül ki a Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóság (DSP) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből. A kanyaró elsősorban a tíz éven aluli gyerekeket veszélyeztető fertőzőbetegség. A rózsahimlő, mely szintén a ragályos betegségek közé tartozik, igencsak alattomos módon terjed a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében is. A rózsahimlő nagyon veszélyes a terhesekre: ha egy nő a terhesség első harmadában lesz rózsahimlős, akkor születendő gyermekének nagy valószínűséggel valamilyen rendellenessége lesz. Az egyhetes akció általános célja felhívni a lakosság figyelmét a védőoltások fontosságára, elsősorban a veszélyeztetett kategóriába tartozó személyek körében növelni a beoltottak számát, országos viszonylatban pedig a kanyaró-, illetve rózsahimlő elleni oltásokra irányítani a figyelmet. 2011-ben 141 ország (a világon található 194 ország 74 százaléka) beiktatta nemzeti egészségügyi programjába a két dózisú kanyaró elleni védőoltást hétéves korban. 2010/2011-ben kanyarójárvány söpört végig Európán, melynek az lehet a tanúsága, hogy a szülők szkeptikusak voltak a védőoltás hatékonyságával szemben, ezért nem oltatták be csemetéiket a megfelelő életkorban. Hazánkban 2011-ben 25-ször nagyobb volt a kanyarós megbetegedések száma mint 2010-ben, ugyanakkor 13-szor volt nagyobb a rózsahimlős megbetegedés. A megnövekedett kanyarós és rózsahimlős megbetegedések annak következményei, hogy csökkent a beoltott személyek száma. A kanyaró-mumpsz-rózsahimlő elleni oltást a 12 hónaposnál kisebb csecsemők mindössze 70 százaléka kapta meg hazánkban — elsősorban azért nem oltották be a gyermekeket, mert nem volt elegendő oltóanyag, de az is gyakran előfordult, hogy a szülők nem engedték meg — miközben világviszonylatban ez az arány 95 százalék.