Erdély európai jövője mindannyiunknak fontos
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Partiumi Magyar Napokon beszélgetett a téma iránt érdeklődőkkel a Minority SafePackről. A PMN VIP-sátrában kérdeztük az eddigi eredményekről és a következő lépésekről.
Az erdélyi magyarok számára fontos kérdés, milyen Európában fogunk élni. Hozzánk a közösségek és régiók Európájának elképzelése áll közel, amelyben egyenlő esély illeti meg a nemzeti közösségeket. A jelenlegi, nem működő romániai régiók nem képviselnek ugyan bennünket, de Erdély mint szélesebb régió — beleértve a Partiumot, Bánságot — európai jövője mindannyiunk számára fontos — fogalmazott Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Partiumi Magyar Napok fórumán, akit arról kérdeztünk, hogy mi a megoldás, illetve mi történik most.
— 1 280 000 ember mondja azt hangosan Európában, hogy rendezni kell az Európai Unióban az őshonos kisebbségek jogait. Ez egy olyan téma, amit évtizedeken át a szőnyeg alá söpörtek, úgy vélték, hogy mindig voltak fontosabb ügyek, amelyeket meg kellett oldani, ez a téma mindig háttérbe szorult. Látnunk kellett, hogy Románia tizenegy éve tagja az Európai Uniónak, de ez a téma csalódást keltett, ugyanis a romániai magyarok arra számítottak, hogy ha többet nem, de a meglévő jogokat biztosítja az Európai Unió, de még ez sem történt meg. A csalódott emberek nem tehettek mást, mint hogy kezükbe vették a dolgok irányítását. Az EU sok mindent megoldott, legalábbis a fejlesztések területén vannak jó dolgok, például a gazdasági támogatások, a kisebbségi jogok területén viszont semmi előrelépés nem történt. Az európai kisebbségek viszont nem nyugodtak bele, mi, romániai magyarok büszkék lehetünk arra, hogy mi indítottuk el ezt a kezdeményezést, most már ott vagyunk a küszöbön.
— Mi a következő lépés, mi várható a következő időszakban?
— Azzal, hogy megvannak az aláírások, az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a kérdéssel: ez lehet olyan, hogy érdemben elkezdődik a jogalkotás, vagy azt mondják, köszönjük szépen, ezzel nem akarunk foglalkozni. Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi bizottság nem fogalmazna meg egy kedvező következtetést, ezért jobb, ha megvárjuk a jövő évi választásokat, ezt követően megalakul egy új parlament, a tagállamok új biztosokat jelölnek, és reméljük, hogy olyan emberek kerülnek a bizottságba, akik elkötelezettebbek az európai értékekkel és azon belül az őshonos kisebbségek értékalkotó szerepével kapcsolatosan, és hajlandóak lesznek elfogadni olyan jogi aktusokat, amelyek védik őket.
— Mi az oka annak, hogy az európai emberekből álló EP nem tartja fontosnak az európai kisebbségek jogainak a biztosítását?
— Én azt hiszem, hamis az a kép, ami arról szól, hogy vannak országok, amelyek teljesen elutasítják ezt a témát. Románia egyértelműen két alkalommal is pert indított a kezdeményezés ellen. A többiek nem igazán értik, hogy miről van itt szó. Spanyolországban, Szlovákiában sem jelentene hozzáadott jogokat, amelyeket a Minority SafePack tartalmaz. Azt az elvet igen, hogy a megszerzett jogokból ne vehessen el az állam, illetve azt, hogy ami működik egyik országban, az egy másik országban is hasznosított megoldásként bemutatható, elfogadható legyen. Ha el tudjuk mondani, hogy a kisebbségek a többségiek támogatását kérik, hogy védelmet kapjanak, akkor áttörjük ezt az érdektelenséget, mert inkább érdektelenségről van szó, hiszen nem tudják, hogy mit takar ez az egész.
— Romániának a kisebbségből kiemelkedett államfője tudja, mégsem támogatja.
— Románia és a román diplomácia ellene van. Amikor meghirdettük a Minority SafePacket, Románia kimondhatta volna, hogy ez egy európai értékű kisebbségvédelem, amit érdemes támogatni. Nem ezt tette, hanem ellene ment. Arcvesztés nélkül nehéz ebből kihátrálni, de diplomáciai értelemben is egy zsákutca. Nyugati partnerekkel beszélgettünk arról, hogy Romániának van ez az álláspontja, és ők nem értik, hogy miért. Nem értik, mi van ebben, ami Romániának mint országnak, mint államérdeknek árt. Nem tudnak ilyen részt találni benne. Én azt gondolom, hogy Románia ezzel nagyon egyedül maradt Európában. Mindenkivel értelmesen lehet ebben a témában beszélgetni, csak a román politikusokkal nem.
— Végül lesz megoldás?
— Reméljük, hogy jövőre egy olyan Európai Parlament jön létre, melynek többsége az európaiságot, az európai érdekeket fogja védeni, és ők is úgy fogják gondolni, hogy az európaiságnak az őshonos kisebbségek is részei. Azok a kormányok, amelyek Ausztriában és Olaszországban vezetik az országot, elfogadják és támogatják az őshonos kisebbségeket. Az európai kultúra részének tartják ezeket szemben az új kisebbségekkel, amelyek másfajta kihívást jelentenek.
— Mennyire lehet majd kötelezővé tenni a kisebbségek elfogadását és védelmét?
— Ha elfogadják a törvényt, az kötelezővé válik. Az uniós törvények azért jók, mert azok kötelezők a tagországok számára, míg az Európai Tanács által elfogadott nyelvi charta, kisebbségi keretegyezmény kötelező ugyan, de ki lehet bújni alóla, nincsenek szankciók. Az európai uniós jogban mindenki tudja, hogy jön a kötelezettségszegési eljárás azok ellen az országok ellen, amelyek nem tartják be azt, amit vállaltak.
Elek György
