Emléktábla avatása és különleges „könyvbemutató” a püspöki palotában
A Petőfi bicentenárium alkalmával szeptember 8-án, pénteken 17 órától emléktáblát helyeznek el a püspöki palota kápolnájánál — ott található ugyanis az az oltár, amely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött 176 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 8-án. Az oltárt a házasságkötés eredeti helyszínéről, azaz az erdődi várból Boromissza Tibor püspök hozatta Szatmárra, a püspöki palotába, 1908-ban.
A Budai krónika hasonmás kiadásával ünnepelte a magyar könyvnyomtatás 550. évfordulóját az Országos Széchényi Könyvtár
Az emléktábla felavatását követően a rendezvény egy „könyvbemutatóval”, az 550 éves Buda krónika bemutatásával folytatódik — az első Magyarországon nyomtatott könyv jubileuma alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár újra megjelentette a művet, amelyet szeptemberben egy tíznapos körút keretében mutat be a magyar közösség számára. A bemutató keretében Rózsa Dávid főigazgató egy kiadványt is ajándékoz a püspökségnek.
Mint ismertetőjükben fogalmaznak: „2023. pünkösd vigíliáján ünnepeltük az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika, azaz a Chronica Hungarorum kiadásának 550. évfordulóját. A magyar nyomdászattörténet hetven levelet (százharminchárom lapot) tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András. Ő egyébként 1471-ben érkezett Budára, nyomdájának első kiadványa volt a Budai Krónika, azonban néhány év múlva a nyomda megszűnt, a Hess nyomdász további sorsa pedig ismeretlen. Évtizedek múlva, a XVI. század első felében nyomtattak újra könyvet a magyar királyságban, az első immár magyar nyelven itt nyomtatott kiadvány pedig Sylvester János újszövetség fordítása volt, amely 1541-ben jelent meg.
A jeles jubileum alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) újra megjelentette a gyűjteményében őrzött példány latin nyelvű hasonmását, kiegészítve a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel.
A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A magyarok krónikája több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. Első része egy XIV. századi kompozíció, amely a magyarok történetét a honfoglalástól 1334-ig tárgyalja. A Budai krónika második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, az 1335 és 1342 közötti korszak eseményeit tartalmazza. A harmadik rész Nagy Lajos király történetét taglalja, míg a negyedik egység, az 1382 és 1468 közötti időszak a Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos eseményeket ismerteti. A Budai krónika azokról a magyarokról is szól, akikkel egykor egyazon országban éltünk, de mára a történelem zúgó tengere határainkon túlra sodorta őket. Ott vannak ők is a Budai krónika történeteiben, ezért a fakszimile kiadás megjelentetése az előttük való tisztelgés fokát és nemzeti emlékezetünk piruláját is jelenti.
A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. A nemzeti könyvtár példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. A különleges kiadvány nemcsak a magyarok krónikájának hasonmását tartalmazza, hanem a latin szövegét és annak javított magyar fordítását is. Hess így említi ajánlásában: „óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia Krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és szívderítő”.
A magyar nemzeti bibliotéka példánya teljes, és napjainkig mindössze kétszer készült hasonmás kiadás róla: 1900-ban és 1973-ban. Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, valamint Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban. Ebből 350 bibliofil példány gépi kötéssel, borítóján – Hess András betűinek felhasználásával – arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokba került. A 200 gyűjtői példány fatáblás kézi kötéssel, az elő- és a hátlap – egy korabeli borítóról vett vésetminta felhasználásával – vakdombor nyomással készült. A szakemberek mind a nyomdai előkészítés, mind az anyagválasztás folyamán messzemenően igyekeztek visszaadni az eredeti kötet élményét. Olyan felbontású fotók készültek hozzá, hogy semmilyen kompromisszumot ne kelljen kötni a valósághű részletek visszaadása tekintetében.
A két kötethez tartozik egy hangoskönyv, amelyen Szabó Sipos Barnabás színművész tolmácsolásában magyarul hangzik el a Budai krónika. A hanganyag, valamint a Budai krónikáról több információ elérhető a chronica.oszk.hu oldalon.
