Elszálltak az évek

„Fejünk felett gyorsan elszállnak az évek,

mint az égen tovasuhanó vándor fellegek.

Az elszállt idő deresre festette hajunk,

elszállt, tovaszállt régi szép ifjúságunk.

Hiába keressük, kutatjuk azt az utat,

nem találjuk, arcunkon a ráncok sokasodnak.

Szívünk is egyre suttogva azt mondja:

ne keresd, ne kutasd, nem találod meg soha.

Nehezedő lépéssel lassan megyünk tovább,

fiatalságunk már csak egy csalfa délibáb.

Töröld le könnyed és ne mutasd senkinek,

fáj az öregség és a nehezedő kereszted.”

Ezeket a szürke hétköznapokat néha egy-egy ünnep megtartása teszi színesebbé. Egy ilyen kedves ünnep az idősek napja október elsején, amit 1991 óta szinte az egész világon megrendeznek. A nagykárolyi Caritas idősek klubja ezt az ünnepet a nyírbátori idősekkel közösen tartotta meg. Évek óta tartjuk a kapcsolatot, amely egyre szorosabbá, barátivá alakult.

Nagyon kedves fogadtatásban volt részünk. Megérkezésünk után egy iskolát, a diákklubot látogattuk meg, rajzkiállítást láttunk, és a klubtagok által készített gyöngyfűzést (láncok, karkötők, fülbevalók) néztük meg. Nagyon szép, különleges munkák voltak.

Ezután ebéd, majd az ünnepi műsor következett, amelyet a város polgármestere nyitott meg, kedves, meleg szavakkal köszöntve az időseket. A nagykárolyi idősek tánccal — palotással — és szép versekkel nyitották meg a műsort, utána a nyírbátoriak énekeltek és szavaltak. Ezt követően kezdődött az igazi mulatság, fiatalságunkat felidéző báli hangulattal.

Reméljük, hogy ez a barátság továbbra is megmarad a két klub tagjai között, hiszen az idős embernek is szüksége van jó szóra, megértésre és főleg kedves, szerető barátokra, barátságra, amit, úgy érzem, megtaláltunk egymás iránt.

Tisztelettel,

Hauler Gyöngyi