×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
17 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Első nap az iskolában

2020.08.27 - 18:01
Megosztás:
Első nap az iskolában
Közeleg az iskolakezdés. Ennek a várakozási időszaknak minden évben megszámlálhatatlan története van, ezek a történetek pedig mind-mind egyediek még a korosztályokon belül is.

A legidősebbektől a legfiatalabbakig mindenki őrzi elsősorban a saját, emellett pedig a gyerekei és unokái első iskolakezdési napjának történetét. Ezekben a napokban nagyon sokan keresik a lehetőségét — lehetőségeit — annak, hogy elmondhassák saját életük erre az időszakra eső emlékeiket. Szép és kevésbé szép, megváltozott vagy megváltoztatott élmények maradnak meg az emberekben az első iskolapadban, az iskola folyosóján és annak udvarán töltött napról, az első napra való felkészülésről és a megnyugvással történő hazautazásról. 

Nagyapa 

már zavartalanul beszél a kellemetlen pillanatokról is. Nem is igazán kellemetlenek voltak sok esetben az ő emlékei, inkább szánalmasak. Iskolakezdés előtt egy-két nappal még nem tudta, hogy iskolába megy, vagy a szüleivel folytatja az őszi betakarítást. Az iskola — akárhogy vesszük — pénzt visz a háztól, abból pedig elég kevés volt abban az időben. Ha olyan volt a nyár, és meg tudta keresni a rávalót, elment iskolába, s ha jól vágott az esze, még ott megtanulta a feladatokat, mert délután otthon a munka várta. Hogy milyen cipőben és ruhában ment, arról már kár lenne beszélni, hiszen úgysem hinnék el az unokák. Ritka volt akkor az a szülő, aki értékelte a tanulást. Azt, amit egy akkori parasztnak vagy jobb esetben egy inasnak egy mesterember mellett tudni kellett, megtanulták a munka végzésekor. A magasabb szintű ismeretek megszerzésére — már amilyet akkor magas szintnek neveztek — nagyon kevesen törekedtek, azoknak pedig, akik mégis, nagyon sokat kellet küzdeniük.

Az apa

 valahogy másképp látta a tanulást, mint az elődei. Ott volt a lehetőség, hogy kitörjön a régi hagyományokból, elmehetett városba, gyárba dolgozni, ami abban az időben nagy előrelépést jelentett. Egyre többen irányultak az iparba, azt gondolták, az jobb, mint a földművelés: a vasárnap szabad, garantált a fizetés, kötött a munkaidő. Azok a gyerekek, akik ebből a korosztályból mentek első nap az iskolába, nagyobb reménnyel indultak el, mint a szüleik. Őket már biztatták, hogy tanuljanak, és hagyják a bizonytalan megélhetést nyújtó földet. Ebből a korosztályból kerültek ki azok, akik már érettségiztek, és akár irodai munkát is vállalhattak. Számukra jobbak voltak a lehetőségek, az iskolai körülmények…

A gyerek,

aki most készül iskolába, nem számíthat arra, amit korábban a nagyobbik testvérétől látott. Sok mindent nem ért. Például azt, hogy nem mennek megvásárolni az iskolakezdéshez szükséges tanszereket. Mintha megtorpant volna a fejlődés. Több a bizonytalanság, mint a lehetőség. Több a megválaszolatlan kérdés, mint a belátható út, amin haladni lehet. Eszébe jut, amikor — sosem értette, miért — kiemelt hangsúllyal mondták a szülei: „Ha majd iskolás leszel…”, most meg azt veszi ki a szülei szavaiból, hogy lehet, hogy nem is lesz iskolás. 

Az első nap az iskolában minden ember számára maradandó élmény: a jó tanulóknak is, a rossz tanulóknak is. Nem marad élmény azok számára, akiknek az életéből kimarad ez a nap. Mint nagyon sok gyerek életéből a háborúk, a szegénység… éveiben. Most a világjárvány miatt kérdőjeleződik meg az első iskolai nap élménye olyan gyerek számára, akiknek a szülei képesek biztosítani bármit, ami kell az iskolakezdéshez, az iskolák pedig meg tudják teremteni a szükséges jó feltételeket. Itt már valami eddig ismeretlen ok állít akadályokat. Valami, amire nem számítottak az emberek. Megkérdőjeleződik az oktatás lehetősége akkor, amikor a gyerekek többsége érettségizett, egyetemet végzett, s azt tervezte, hogy nem fog függeni senkitől, hanem megvalósítja önmagát. 

Ez történt az elmúlt évtizedekben? Nem ez történt. Nagyon sokan szereztek tudás nélkül diplomát, betöltöttek felelősséggel járó tisztségeket, s ha rosszul mentek a dolgok, másokat tettek felelőssé, majd jöttek a szerepcserék, ma pedig már mindenki vádló és vádlott.

Lesz első nap az iskolában? Miért ne lenne? Az első osztályosok más eszközökkel tanulnak majd: nem palavesszővel, nem tintával, nem ceruzával, nem táblagéppel…, valahogy másképp, valamilyen más célok miatt.

Elek György