Egyre népszerűbb a Károlyi-kastély
Hágó Attila Nándor, a Nagykárolyi Városi Múzeum igazgatója a Károlyi-kastély látogatottságáról, az intézmény idei tevékenységeiről és a múzeum további terveiről tájékoztatta lapunkat. Mint mondta, januártól június végéig 16 500-an látogatták meg a kastélyt.
A Károlyi-kastély bekerült az ország leglátogatottabb műemlékei közé — számolt be lapunknak Hágó Attila Nándor, a Nagykárolyi Városi Múzeum igazgatója. Az épület látogatottsága (35 ezer) tavaly kevéssel maradt el a bukaresti Nemzeti Múzeum forgalmától, ahol 46 ezren fordultak meg.
„Januártól egészen június végéig 16 500-an látogatták meg a Károlyi-kastélyt, ez a tavalyi évhez képest 4500-zal több. Igaz, akkor csak áprilisban nyílt meg a nagyközönség számára, de ez mindenképpen jóval több, és szerintem meg lehetünk elégedve ilyen tekintetben. Legtöbben áprilisban voltak, az „Iskola másként” rendhagyó oktatási hét alkalmával, akkor távolabbi megyékből — például Arad és Temes megyékből is — érkeztek látogatók, ugyanakkor külföldi vendégek is sokan jöttek. Itt megemlíteném, hogy egy székesfehérvári utazási iroda Nagykárolyon keresztül hozza turistáit, innen utaznak tovább Székelyföldre, kimondottan a kastély miatt módosították az útvonalat. Más utazási irodák is rendszeresen hoznak Nagykárolyba látogatókat, havonta egy-két alkalommal. Kapcsolatunk van mátészalkai, nyíregyházi, debreceni utazási irodákkal” — tájékoztatott Hágó Attila Nándor.
A kiállítások közül a nagyszebeni Brukenthal Múzeum fegyverkiállítása vonzotta a legtöbb látogatót, a fegyvereket mintegy hatezer látogató tekintette meg április eleje óta, ami számottevő forgalmat jelent. Ez a kiállítás egyébként szeptember végéig látogatható. Ezenfelül a hüllőkiállítást is több mint 3500-an nézték meg.
„Ugyanakkor múzeumpedagógiai foglalkozások is zajlottak a kastélyban. Interaktív történelemórákat tartottunk a középiskolai diákok számára, akik így testközelből láthatták a helytörténeti kiállítás, valamint a nagyszebeni fegyverkiállítás anyagát” — fejtette ki a múzeumigazgató.
A nagykárolyi múzeum egyik legjelentősebb tevékenysége mégis a Bobáldi Régészeti Kutatótelepen megrendezett nemzetközi régészeti konferencia volt, amelyen olyan neves szakemberek voltak jelen, mint például dr. Takács Miklós egyetemi adjunktus, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa és dr. Ioan Stanciu, a Kolozsvári Akadémiai Régészeti és Művészettörténeti Kutatóintézet régésze. A konferenciát, melynek rendkívül pozitív visszhangja volt, jövőre is megszervezik.
„A Múzeumok Éjszakája is nagyon sikeres volt, 1300 látogatót fogadtunk. Akkor idézőjelben véve életre kelt a kastély, hiszen a román, illetve magyar színjátszó csoportok diákjai korabeli ruhákban fogadták a látogatókat. Ez egy újabb módja volt annak, hogy becsalogassuk az érdeklődőket a kastélyba. Az Örökségvédelmi Napok keretében őszre is tervezünk egy hasonló jelmezes megmozdulást, továbbá nagyobb szabású kiállításokat is szeretnénk még rendezni ősztől, konkrétumokkal azonban még nem tudok szolgálni” — fejezte be mondanivalóját a múzeumigazgató.
Ezenkívül a Szatmár Megyei Múzeum szakemberei régészeti megfigyeléseket láttak/látnak el többek között a kastélykertben, a Kalazanci Szent József római katolikus templomnál, a csomaközi református templomnál.
Ifj. Deák Endre
