Egyre nagyobb gondot jelent a kanyaró

Nemcsak hazánkban okoz egyre nagyobb problémát a kanyarójárvány, hanem Európa-szerte rohamosan terjed a megbetegedés. A szakemberek megítélése szerint az alacsony beoltottsági arány miatt terjed egyre jobban egy olyan betegség, amit már rég fel kellett volna számolni.

Hazánkban 2016 óta ütötte fel fejét a kanyaró, s az azóta eltelt időszakban 15 408 megbetegedés történt, ami 59 halálesettel járt. A kanyaró terjedése azonban nem csak hazánkban, hanem Európa egész területén gondot jelent, s folyamatosan növekszik a megbetegedések száma. Az idei év első hat hónapjában Európa-szerte több mint 41 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak a hatóságok, s már 37 halálos áldozatot követelt a ragályos betegség. A szakemberek elszomorító tényként közlik, hogy amíg tavaly egész évben 23 927 kanyarós megbetegedésről tudtak Európában, addig idén hat hónap alatt szinte megduplázódott a betegek száma, meghaladva a 41 ezret. Az egészségügyi szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy a folyamatosan csökkenő beoltottsági arány miatt terjed a járvány. Annak érdekében, hogy egy ilyen járványt meg lehessen előzni, a lakosság legalább 95 százaléka be kell hogy legyen oltva, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból az derül ki, hogy európai viszonylatban alig 70 százalékos beoltottsági rátáról beszélhetünk. „Az alacsony beoltottsági arány okozza a legnagyobb gondot a kanyarójárvány elterjedését illetően. Elfogadhatatlan, hogy a XXI. században olyan betegséggel kell szembenéznünk, amelyet már fel kellett volna számolnunk” — nyilatkozta a téma kapcsán Anca Păduraru, az Európai Bizottság tagja. Sajnos az oltásellenes kampányok, amelyek 1998-ban kezdtek el szélesebb körben elterjedni, rossz hatással vannak az oltási kedvre, holott az egészségügyi kutatások bebizonyították, hogy nincs semmilyen összefüggés a komoly betegségek kialakulása és a kötelező oltások között, nem lehet kimutatni, hogy a himlő elleni oltás autizmushoz vezethet. A statisztikai adatokból kiderül, hogy 2010 óta Európa 12 országában — Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia — jelentősen csökkent a kanyaró ellen beoltott gyermekek száma, s ezzel párhuzamosan megnövekedett a kanyarós esetek száma.

Hazánkban 2016-ban ütötte fel a fejét a kanyarójárvány, amit az egészségügyi szakemberek azzal magyaráznak, hogy csökkent azon gyermekek száma, akik megkapták a védelmet nyújtó ROR-oltást, amely a kanyaró, rózsahimlő és mumpsz ellen véd. Az Országos Epidemiológiai Központ (CNSCBT) adatai szerint a kanyarójárvány kitörése óta országosan összesen 15 408 megbetegedés történt, és 59-en vesztették életüket a megbetegedés miatt, akik között 3204 egyévesnél kisebb gyermek volt, akik nem voltak beoltva. Ezért hangsúlyozzák a WHO szakemberei, hogy a védőoltásoknak nagyon fontos szerepük van nemcsak a beoltott személy, hanem a környezetében élők védelme tekintetében is. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a világjárvány megelőzése érdekében a legbiztosabb módszer a védőoltások beadatása. Hazánkban időszakosan gondot okoz a vakcina hiánya, de nagyon sok esetben a szülők utasítják el az oltóanyagot. Gyakori az is, hogy a tartósan külföldön élők sem oltatják be gyerekeiket himlő ellen. 2015-ig az iskolákban adták be a kötelező védőoltásokat, ám egy törvénymódosítás miatt ezt a családorvosi rendelőkben kell kérni, amit sokan elmulasztanak megtenni. Kezdeményezés van ugyan arra, hogy az a gyermek, aki nincs megfelelően immunizálva, azaz nem kapta meg a kötelező védőoltásokat, ne mehessen közösségbe, de ilyen indokkal még nem sok gyereket utasítottak el az óvodákból, iskolákból.