Egyházmegyei Nőszövetségi Találkozó

Vasárnap 17 órától csodálatos zászlós felvonulással kezdődött a találkozó, Vajas Gréta orgonajátékára érkeztek meg Krisztus szolgálóleányai, méltósággal és örömmel. Az igét Bogya Kis Mária egyházkerületi nőszövetségi elnök, Szamos-negyed lelkésznője hirdette: „Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, míg az Úr esőt ád a földnek színére.” (1Kir 17, 14) Isten szolgálóleányaival ma is találkozunk. Ők azok, akik az Úr küldötteiként másokat táplálnak, életeket mentenek, nyomorúságban segítenek, és szolgálnak, ahol szükség van rájuk. Isten, aki kihozott minket eddig is a járvány veszélyeiből, tegyen minket alkalmassá a szolgálatra! Sokszor éppen egy szegényt, egy elesettet küld a szolgálatra, aki tudja, hogy milyen a nélkülözés, mert azt ő személyesen átélte. A sareptai asszonyhoz hasonlóan a nőszövetség is szolgált sokszor a maga keveséből, nehéz körülmények között élve, mert az Isten szólt. A szegények megsegítése, az anyaszentegyház fenntartása ezen az adakozó, áldozatkész szereteten alapszik. A nőszövetség a gyülekezet édesanyja, a nőszövetségi tagok a gyülekezet lelkipásztorának első számú munkatársai, és mindig ott segítenek, ahol erre a szeretetszolgálatra szükség van — mondta el igehirdetésében Szamos-negyed lelkipásztornője.

Az igehirdetést követően Király Lajos esperes köszöntésében elmondta: nem elég valaki mellett lenni, azt is éreztetni kell, hogy szereted őt. Az esperes megerősítette azt az igehirdetésben is elhangzott gondolatot, hogy a nőszövetség a gyülekezet édesanyja. Az édesanyák nem csak akkor szeretnek, ha azt a gyermek megérdemli, nem kell rászolgálni erre a szeretetre. Ebben mutatnak rá Isten feltétel nélküli szeretetére és kegyelmére.

Kiss József, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője házigazdaként és az egyházmegyei diakónia vezetőjeként is szólt a gyülekezetről, megtartva előadását a szeretetszolgálatról. „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét!” (Gal 6, 2) — ez az ige a diakónia mottója. A nőszövetség szívében mindig ott volt a krisztusi törvény: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Az egyházmegye a diakónia terén az otthoni betegápolást tartja a legfontosabbnak, és erre kötelezik el magukat. Az idős, beteg ember mellé akarnak odaállni. Ez javítja majd az emberek életkörülményeit — mondta el előadásában a házigazda lelkipásztor.

„Hiányoztatok! Hiányzott az, hogy szemtől szembe találkozzunk. Hogy lássuk egymást. Az öldöklő angyal miatti félelemben bezárultak az ajtók. De megóvott minket az Úr a betegségtől” — mondta el köszöntésében Nagy Erika szervező, hozzátéve, hogy tavaly és idén nem kerülhetett sor a nagy egyházkerületi konferenciára, ezért döntöttek úgy, hogy mind a kilenc egyházmegye külön szervezi meg a találkozót. Köszöntések után elnöktársával együtt emléklapokat osztott ki a jelen lévő gyülekezetek képviselőinek, jelezve azt a szeretetet, amit ők is nyújtanak embertársaik, a gyülekezetek felé.
Végezetül Bak Anikó kántornő vezetésével elénekelték a Himnuszt, majd szeretetvendégséggel és jó hangulatú beszélgetésekkel ért véget az áldásos találkozó.

SZFÚ