×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
13 °C
enyhe intenzitású szitálás
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Egyéni és közösségi jellemformálás

2020.06.12 - 15:57
Megosztás:
Egyéni és közösségi jellemformálás
Már egy órája szakad a júniusi meleg — mondhatjuk azt is, hogy nyári — eső.

Az autóbuszra várakozók megállnak az üzletsor mellett lévő épület tövében, ahol valamennyire védettek, mert az épület tetején kiemelkedő tetőszerkezet nemcsak a falat védi, hanem a mellette meghúzódó ácsorgókat is. Az autóbuszra várakozók egyre többen vannak, kis csoportokban állva panaszkodnak a rossz körülményekre, amelyek mindenki számára láthatók, de senki sem tartja fontosnak a változtatást.

Megérkezett az autóbusz, s miután leszálltak a vele érkezők, egymást félretaszítva siettek fel az eső elől menekülő hazaindulók. Vizes csomagokat húznak maguk után, róluk is csepeg a víz, a lényeg az, hogy ülőhelyet kapjanak, mert nem kellemes állva utazni. A sofőr nyugalomra biztatja a felszállókat, és arra, hogy tegyék fel a maszkokat, de jó emberi szokás szerint valamennyien másoktól várják el a türelmet.

— Elázott a maszkom — szólalt meg az egyik utas —, a szemüvegem bepárásodott, megyek, mint vak a gödörnek.

— A lényeg az, hogy nem ázunk — mondja egy másik utas —, nyári eső ez, de attól még megfázhatunk. Mire hazaérünk, megszáradunk, de persze az nem garancia arra, hogy nem betegszünk meg. Én már nem tudom, mitől kell jobban félni: attól, hogy utazás közben elkapjuk a vírust, vagy attól, hogy az egészségtelen körülmények miatt leszünk betegek? Kötelező a maszk használata, amit egyesek betartanak, mások nem, ugyanakkor kötelező a társadalmi távolságtartás, amit ezen a buszon — és sok máson is — lehetetlen betartani.

— A szabályok nem jelentenek semmit — szólalt meg egy utas —, ha azokat nem tartjuk be. A betartásukhoz meg kell legyenek a szükséges feltételek, az emberekben pedig a szükséges viselkedési formák.

Valahol itt van a lényeg. Az emberek életét lényegesen meghatározzák a rájuk jellemző viselkedésformák. A viselkedési formák kialakulása viszont egy nagyon bonyolult dolog. Egyénenként is alakulnak, de formálja ezeket az a közösség is, melyben az egyének élnek. Az autóbuszon utazó személyek egyéniségében kell hogy legyen valami közös, mert akarva-akaratlan hatással vannak egymásra a rendszeresen együtt utazó emberek. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint az autóbuszok utasain ott kellene hogy legyen a maszk, meg kellene hogy legyen a szükséges távolság, mert ez a szabály. Az utasok nem arra törekszenek, hogy a saját és a családtagjaik egészsége érdekében megköveteljék az előírt utazási feltételek megteremtését, hogy abba majd maguk is szabályszerűen beilleszkedjenek, hanem annak is tudnak örülni, hogy nem kell az esőben várakozzanak. Az egyéni és a közösségi viselkedési forma folytonos átalakuláson megy át, az életformákkal és életstílusokkal ezek a viselkedési formák is változnak, bár még mindig nem úgy, hogy az az egyének fejlődésével arányosan közösségi fejlődést eredményezzen. Az elvárások növekednek, a célok messzebbre nyúlnak, hiányzik viszont az az értelemszerűen alakuló viszonyrendszer, ami mindenki számára elfogadhatóvá teszi a közösségi élet szabályait.

Miután az autóbusz elindult, az utasok elfoglalták ülő- vagy állóhelyüket, a legtöbben a nyakukra húzták a maszkot, és ki-ki a maga szűk vagy tágasabb körében elkezdett beszélni családi, munkahelyi és közéleti dolgokról.

— Amíg veszélyesnek tűnt a járvány — mondja az egyik ingázó munkás —, az volt a jelszó, hogy lesz egy válságos időszak, de minden munkahelyet igyekeznek megtartani. Most, hogy lassan kilábalunk, elég sok helyen kezdik szóvá tenni, hogy bezárás vár a cégekre. Túléltük ugyan a nehéz napokat, de most kezd kiderülni, hogy elindult egy olyan átszerveződés, aminek a következményeként mégis megszűnnek munkahelyek, és nagyon sok embernek bizonytalanná válik a megélhetése. Lekerül a maszk, és ott maradnak az elkeseredett arcok és szemek.

Az autóbusz haladt a kijelölt útvonalon, az utasok fokozatosan szállnak le a megállókban, és a szakadó esőben sietnek hazafelé. Nincs más választásuk, ha zuhog is, haza kell menniük, ha a buszon nem is tartható be az előírt távolság, akkor is fel kell szállniuk. Megtehetnék ezt jobb körülmények között is, és ha már ott tartanánk, jobban oda lehetne figyelni az egyéni és a közösségi jellemformálásra.

Elek György