Drága a gyümölcs, késik az aratás

Vasárnap este a megye számtalan területén volt felhőszakadás és vihar, ami több helyen okozott jelentős károkat. Kovács Szabolcs falugazdásztól megtudtuk, hogy általában azokon a helyeken vannak problémák, ahol a dombokról hirtelen zúdult le a víz, síkvidékeken pedig ott, ahol nincsenek kitakarítva a kanálisok. Nagykároly és Tasnád között, valamint Szilágypérben, Erdődön és más településeken is egy fél óra alatt negyven-ötven liter eső esett egy négyzetméteren. Ez nagyon sok. Ha egy nap alatt harminc liter eső esik le négyzetméterenként, az nem sok, ennyire szüksége van a talajnak.

A vihar több helyen ledöntötte az árpát, a búzát, a repcét, kukoricát, néhol a napraforgót is, de ezek nagy része vissza fog állni. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, nagy mennyiségű csapadék hullt le, nem mondhatjuk azt, hogy sok. A talaj nagyon száraz volt, sok helyen még mindig nincs átnedvesedve a föld. A nagy záporok hamar lefolynak a földekről, a mezőgazdaságban mindig a lassú esőzésnek van meg a pozitív hatása. A kukorica- és a napraforgóföldeknek kell az eső, még a gabonaféléknek sem árt; a lényeg az, hogy ne vihar kíséretében érkezzen a csapadék. Két éve ebben az időszakban már aratták az őszi árpát, ebben az évben az esőzések miatt minimum két héttel később kezdődik az aratás.

Kovács Szabolcs kifejtette, hogy megnőtt az ára idén a gyümölcsöknek. Kilónként 10 lejes áron adják a cseresznyét és a barackot. Ez a tavaszi fagyok eredménye. Most még az sem fordul elő, hogy az importból hozott gyümölcsök miatt csökkentsék az árakat, ugyanis Magyarországon még nagyobb károkat okozott a fagy a gyümölcsösökben. Itt is kicsúszott két-három héttel az érési időszak. Az idei május — ami meghatározza az éréseket — hidegebb volt az átlagnál, emiatt később lehet begyűjteni a gyümölcsöket.

Kovács szerint a legnagyobb probléma a szálas takarmányokkal lesz, egyrészt amiatt, mert a hosszan tartó eső miatt nem tudták betakarítani ezeket. Ahol sikerült lekaszálni, nem száradt meg, nagy része elrothadt, úgy kell összegyűjteni és legjobb esetben zöld trágyaként felhasználni. Ahol nem vágták le, a szárak megvastagodtak, a virágok, a levelek és a magvak elhulltak, s ha jön majd a jó idő, akkor is csak rossz minőségű széna lesz belőle.

Kovács Szabolcs elmondta, hogy vannak évek, amikor az a gond, hogy nincs megoldva az öntözési rendszer, s vannak évek, amikor az okozza a problémát, hogy nincs egy olyan kanalizálási rendszer, ami átfog nagyobb területeket. A földtulajdonok átalakulása és a tagosítás hozzájárult a kanalizálási rendszer megszűnéséhez, sok helyen beszántották az árkokat, a meglévőket pedig nem tisztítják, emiatt fordul elő nagyobb esőzések után, hogy a földeken áll a víz — mutatott rá a falugazdász.

Elek György