Digitális detox — mindenkinek ajánlott
— Mit értünk digitális detox alatt?
— Ez a kifejezés elsődlegesen nagyon szakszerűnek hangzik, és biztos vagyok benne, hogy a fiatalabb generáció képviselői már találkoztak vele. Egy picit leegyszerűsíteném, és úgy fogalmaznék inkább, hogy digitális méregtelenítés. Ez már talán közelebb áll hozzánk, és egyébként én is jobban szeretem ezt a kifejezést használni. Tulajdonképpen egy olyan rövidebb-hosszabb időszakot jelent, amikor leválunk az internetről, a digitális okoseszközeinkről, a különböző kütyükről.
— Miért van erre szükség?
— Úgy, ahogy a szervezetünknek is szüksége van időközönként méregtelenítési folyamatokra, úgy a pszichének és a léleknek is. Gondoljunk csak bele, hogy vég nélkül online vagyunk! Ebben a pandémiának is nagy szerepe volt és van. Amikor pszichéről beszélünk, mentális folyamatokra kell gondolnunk. A hagyományos méregtelenítő kúra megtisztítja a belső szerveinket, a digitális detox pedig segít megszabadulni az elektronikus eszközök által gerjesztett stressztől, így hosszú távon például egészségmegőrző hatása lehet úgy a lelkünkre, mint a mentális egészségünkre. Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor teljes mértékben kiiktatjuk az okostelefonokat, a tableteket és a laptopokat, viszont pár apró praktikával is elérhető már, hogy stresszmentesebbek legyünk. Ekkor tulajdonképpen egy szusszanásnyi szünetet tartunk az eszközeinktől távol, és kapcsolatba lépünk önmagunkkal; ha belegondolunk, az élet jóval több, mint a televízió és az okostelefon együttvéve. Mostanság nagyon divatos kifejezés a minimalizmus, és ha nem a detoxot említenénk, akkor azt is mondhatnánk, hogy minimalizáljuk ezen eszközök használatát.
— Igen ám, de mennyire?
— Gondoljunk arra, hogy megjelenik az internetfüggőség. Erről a legtöbben már hallottunk, tudjuk, hogy ez negatívan befolyásolja a hétköznapi ember életét, például a kapcsolatainkat. Ráadásul a virtuális függőség jelentősen csökkenti az emberek azon képességét, hogy a valóságra összpontosítsanak. Aztán ezek mellett ott van az önbizalomhiány. A közösségi oldalakon való böngészés nagy hatással van az önbecsülésünkre, ott találkozhatunk a leggyakrabban a gyönyörű és tökéletes emberekkel. Emiatt persze mi magunk is álmodozni kezdünk, de nem mindig sikerül megvalósítanunk, amit ott látunk, s nem is kell, de emiatt az emberek többsége párhuzamot von maga és a virtuális világ szereplői között. Ettől a szorongás és a depresszió tünetei alakulhatnak ki, vagyis ha túl sokat használjuk az online teret, akkor az szorongást gerjeszt. Ennek az egyik fő oka, hogy az általunk folytatott online kommunikáció és a digitális kapcsolatok érzelmi szinten nem elégítenek ki minket. Tulajdonképpen nem valós kapcsolódás alakul ki a személyek között, hanem különböző eszközök és emotikonok által közvetítjük az érzelmeinket, ezek használatával pedig egy idő után társadalmilag is elszigeteltnek érezhetjük magunkat, aztán kevesebb időt töltünk valós emberekkel. A kommunikáció a lelki egészség fontos része, ám ha belegondolunk, rájöhetünk, hogy a mobiltelefonunkhoz való ragaszkodás sokszor kevesebb együtt töltött időt és személyes kommunikációt eredményez. A sok követő nem feltétlenül azt jelenti, hogy valakinek jó a társasági élete. Ez egy illúzió is lehet. Sőt! Van olyan is például, hogy valaki stresszesnek érzi magát, ha nem találja a telefonját, esetleg kényszert érez arra, hogy néhány percenként megnézze azt. Aztán az időérzékünk is meginog a függőség által. Bennünk van a frusztráció, hogy nehogy lemaradjunk valamiről. Nehezen tudunk egy dologra koncentrálni, dekoncentráltak leszünk.
— Hogyan alkalmazzuk a detoxot?
— Nincsenek bevált receptek, hiszen ahogyan más függőségek esetében is, itt is nehéz lejönni arról a dopaminlöketről, amit a megvont tevékenység rendszerint okoz nekünk. Tehát rendszerint szükséges az önmegfigyelés, hogy mi az, amit érzünk, mi az, amit nyújt számunkra a virtuális világban töltött idő. Hiszek a kérdések erejében, mindenféleképpen egy belső visszakérdezést igényel ez. Vagyis: elégedett vagyok, amikor okostelefonozok? Mi az, amit a tevékenység generál bennem? Szóval a digitális detox nem egyenlő a média teljes mértékben való elutasításával, első lépesben csak megfigyeljünk önmagunkat. Nehéz időben behatárolni a folyamatot. A lényeg a fokozatosság. Az önmegfigyelés az első lépés. Fontos megtervezni a méregtelenítés folyamatát. Tulajdonképpen lehetetlen, hogy rögtön, derült égből villámcsapáskent szakadjunk le az okoseszközeinkről, ehelyett inkább lépésről lépésre haladva, fokozatosan növeljük az ezek nélkül eltöltött időt! Például kezdetben érdemes apránként haladni, ugyanis a nagymértékű megvonás karosabb, mint hasznos. Tehát tervezés, elvonulás, önvizsgálat — ezek lennének a lépesek. A méregtelenítés folyamataként egyébként a családunkkal, kollégáinkkal, barátainkkal is konzulháltunk — akiket bevonva könnyebb lehet elindulni ezen az úton. Azok számára, akik otthon végeznék a méregtelenítést, szintén segítség lehet, ha kijelölnek egy helyet a lakásban, mondjuk a hálószobát, konyhát, teraszt, ahova nem visznek magukkal semmilyen okoseszközt, ahogy például az étkezések közben is célszerű kiiktatni ezek használatát. A lényeg a szokás kialakítása — ami időigényes, fegyelmet és türelmet igényel, illetve tudományosan bizonyított, hogy új szokás kialakításakor 18-tól akár 250 napig is eltarthat, míg egy rutinból hivatalosan is új szokás kezd kialakulni.
— Kiknek ajánlott a digitális detox?
— A saját praxisom által tapasztalom, hogy az utóbbi 10 évben megnőtt a digitális függőségek száma, ez az állapot pedig nemtől, kortól független lehet. Tulajdonképpen bárkinek ajánlom, hiszen fontos tudatosan bánni a technikával, hogy mi irányítsuk azt, ne az irányításon minket. Egyszerű és kézenfekvő példa, sokak televízió mellett alszanak el, esetleg használják elalvás előtt a telefonjukat, laptopjukat, viszont ezektől az eszközöktől az alvás minősége is romlik. Abban az esetben, ha azt vesszük észre, hogy kevesebbet alszunk, ha reggel az első dolgunk a telefonunk után nyúlni, ha nem tudunk kapcsolódni máshogyan másokhoz, ha folyamatosan azt nézzük, hogy jelzett-e a telefonunk, akkor mindenképpen érdemes ezen elgondolkodni, főleg, mivel sokak számára a munkájuk miatt, s az ottani okoseszközökhöz kötött feltételek miatt nehéz kikapcsolni.
Azt javaslom, csak azt engedjük be az életünkbe, ami segíti a céljaink elérését. Itt arra gondolok, hogy az Insta görgetése helyett olvassunk inkább könyvet, és ne a munkahelyi e-maileket szemlélgessük a vacsoraasztalnál, hanem inkább beszélgessünk, a parkban pedig ne szelfizzünk a párunkkal, a barátokkal, hanem ehelyett legyünk jelen. Jó ötlet lehet például olyan baráti összejöveteleket szervezni, ahova tudatosan nem engedjük be az okoseszközeinket. Például már Romániában is megjelentek az olyan kávézók, ahol már a belépés pillanatában leadod az okostelefonod annak érdekében, hogy minőségi időt tölthess a beszélgetőpartnereiddel — talán Szatmárnémetiben is jó lenne egy ilyen.
A digitális függőség tünetei
Érdekességképpen érdemes megemlíteni: egy friss felmérés szerint egyre több ember vallja magát mobilfüggőnek, különösen a 30–39 éves korosztály képviselői, sőt, tízből négy ember késztetést érez arra, hogy munkaidőn kívül is válaszoljon a beérkező levelekre. Ez egyébként nem minden. A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják az okoseszközöket naponta, ami azt jelenti, hogy évente átlagosan 14 napot töltenek képernyő előtt, s már az öt év alattiakat is egyre inkább érinti a digitális függőség. A számítógép-, okoseszköz- és internetfüggőségnek több típusa is lehet: videojáték-függőség, közösségimédia-függőség, onlineszerencsejáték-függőség, chatfelületek túlzott használata miatt kialakult függőség, onlineaukció-függőség. A tünetek a következők lehetnek: a betegnek hangulatváltozásai vannak; az internetre és a digitális médiára összpontosít (a figyelem, koncentráció beszűkül, a környezeti hatások csökkennek, kizáródnak) — ahogy szakértőnktől is megtudtuk, az egyén képtelen kontrollálni, hogy mennyi időt tölt a számítógép előtt; egyre több időre vagy újabb és újabb játékokra van szüksége a boldogság érzékeléséhez, érzelmi megéléséhez; a szorongásos állapot, a szorongásos tünetek csökkennek a virtuális „világban”; elvonási tünetek (idegesség, feszültség, szorongás, nyugtalanság, agresszív-impulzív megnyilvánulások, hangulati labilitás, szóbeli és viselkedésbeli változások) jelentkeznek, ha az internet- vagy az okostelefon-használat nem valósul meg; az internetet vagy az okoseszközöket használja akár az emberi kapcsolatok kárára is (eltávolodás, bezárkózás); az internetezés a tanulmányok, munka rovására mehet — olvasható az egészségvonal.hu oldalon.
Járay Zsanett
