Diákok nemzetisége a magyar iskolahálózatban

A romániai közoktatásban magyar nemzetiségűként nyilvántartott diákok mintegy 88%-a tanul magyar nyelven, a fennmaradó 12% (mintegy 15 ezer gyerek) más nyelvű, alapvetően román osztályba jár. A magyar tannyelvű osztályokban tanuló diákok 4,2%-a (mintegy 5 ezer tanuló) származik vegyes etnikai identitású családból. Az országosan nyilvántartott 116 ezer roma tanuló több mint egytizede a magyar oktatási intézményrendszer része.

Az Erdélystat legújabb elemzése az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2018/2019-es tanévére vonatkozó és a saját 2019-es felmérésének az adatait foglalta össze.

A 2019-ben készült, Tanügyi barométer című felmérésében arra is rákérdezett, hogy a magyar tannyelven (is) oktató iskolákon belül milyen a diákok etnikumának eloszlása a különböző nyelvű tagozatok esetében. A tanulók etnikuma, anyanyelve és osztályuk tannyelve hármas dimenziójának tekintetében az átfedések jelentősek, de az eltérések is számottevők lehetnek.

A magyar etnikumú vagy anyanyelvű gyerekek jelentős része nem magyar iskolába jár, ugyanakkor a magyar tannyelvű osztályokba más etnikumú diákok (elsősorban roma származásúak) is járhatnak. A Tanügyi barométer válaszadóit (iskolaigazgatók, aligazgatók, koordinátorok, pedagógusok, titkárok) arra kérték, hogy becsüljék meg az oktatási helyszín egészében (nincs oktatási szintek szerinti bontás) a magyar tagozaton tanuló diákok etnikumát (a magyar, román, roma és egyéb etnikum esetében kellett a diákok létszámát beírni). A válaszok alapján a magyar tannyelvű osztályokban a diákok 88,5%-a volt magyar etnikumú, 10,7%-uk roma, 0,7%-uk román.

Egy másik adatforrást az Országos Statisztikai Intézet felmérései képeznek, amelyek kitérnek a diákok etnikumára is, viszont ezek nem tartalmazzák az etnikum és a tannyelv összefüggéseit. A módszertan szerint a diákok etnikumát az oktatási intézmény rögzíti a beiratkozási adatlapok, azaz a szülők nyilatkozata alapján. A 2018/19-es tanévre vonatkozó elemzés szerint a közoktatásban tanuló diákok 4,9%-a volt magyar nemzetiségű.

Ez pontosan megegyezik a magyar nyelven tanulók arányával, viszont az egyes oktatási szintek esetében jelentősek az eltérések. Az elemi oktatás (0–4. osztály) szintjén hangsúlyosan, az általános iskolai képzésben (5–8. osztály) pedig részben felülreprezentált a nem magyar etnikumú diákok aránya. A magyar tannyelven tanuló elemisták 9,4%-a (4826 diák), az általános iskolások 2,3%-a (884 diák) nem magyar etnikumú, amennyiben a statisztikai hivatal adatait összevetjük a beiskolázási számokkal. Ezek minimumszámoknak tekinthetők, az eltérések minden bizonnyal még ennél is nagyobbak, ha azt feltételezzük, hogy a magyar etnikumú gyermekek egy része román vagy más (pl. német) tannyelvű osztályokba jár.

Líceumi szinten már fordított az összefüggés, a magyar etnikumúak és a magyar nyelven tanulók aránya 83%, azaz számottevően több magyar gyermek van a rendszerben, mint ahányan magyarul tanulnak. A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak (7,3%), viszont jelentős részük (legalább 10%-uk) román nyelven tanul. A posztlíceumi képzésben a magyar fiatalok legtöbb 41%-a tanul anyanyelvén.

Bár oktatási szintekre nem tudnak pontos arányokat számolni, a statisztikai hivatal és a Tanügyi barométer összesített adataiból már pontosabb képet kapunk az etnikai és a tannyelvi összefüggésekről a romániai közoktatás szintjén. A vizsgálat szerint a magyar tannyelvű osztályokba járók közül 106 785 diák volt magyar nemzetiségű a 2018/2019-es tanévben. Ez alapján kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségű diákok mintegy 88%-a tanul magyar nyelven, tehát a fennmaradó 12% (mintegy 15 ezer gyerek) más nyelvű, alapvetően román osztályba jár. A nem anyanyelvükön tanuló magyar diákok aránya a középfokú képzésben kiemelkedő.

A Tanügyi barométerből az is megállapítható, hogy a vegyes tannyelvű oktatási helyszínek nem magyar (98%-ban román) osztályaiban mintegy 4500 magyar etnikumú diák van. Tehát a fennmaradó 10 500 magyar fiatal kizárólag román (vagy egyéb) tannyelvű intézményekben végzi tanulmányait. Ebben az esetben nagy valószínűséggel olyan településekről, illetve oktatási szintekről van szó, ahol nincs (megfelelő) magyar tannyelvű képzési kínálat. Az is feltételezhető, hogy a román iskolákban tanuló magyar etnikumú diákok száma alábecsült, már a beiratkozás folyamatában torzul.

Ennél viszont érdekesebb kérdést vet fel a magyar tannyelvvel is rendelkező oktatási helyszínek román tagozatain tanuló magyar diákok relatív magas száma (mintegy 4500 diák). Ennek hátterében összetett okok állhatnak: a nem megfelelő oktatási kínálat, az alacsonyabb képzési színvonal, az oktatási helyszín etnikai szerkezete — ezek megválaszolása külön kutatást igényelne. Az Erdélystat által gyűjtött adatokból az látszik, hogy a román osztályokba járó magyar etnikumú diákok száma inkább a nagyobb városokban, a nagyobb létszámú iskolákban, a líceumok és szakiskolák szintjén, a dominánsan román tannyelvű oktatási helyszíneken, illetve azokban az iskolákban felülreprezentált, ahol a roma etnikumú tanulók aránya kiemelkedő a magyar tagozatokon. A leginkább Szatmár, Temes, Szeben, Szilágy, Hunyad, Máramaros és Maros megyékben jellemző (itt a román tagozatra járó magyar diákok aránya 5% feletti a magyar tagozatra járók számához viszonyítva).

Szintén fontos következtetés, hogy a roma nemzetiségűként regisztrált diákok több mint egytizede (mintegy 13 ezer gyerek) a magyar oktatási intézményrendszer része.

A vegyes házasságból származók

A Tanügyi barométerben arra is megkérték válaszadóikat, hogy becsüljék meg, hogy a diákok mekkora hányada származik román-magyar vegyes családból. Az eredmények alapján a magyar tannyelvű osztályokban tanuló diákok 4,2%-a (mintegy 5 ezer tanuló) származik vegyes etnikai identitású családból. Megoszlásuk jelentősen eltér regionálisan: míg Székelyföldön 2% alatti, addig a szórványterületeken kimagasló a vegyes családból származó diákok aránya, a Bánságban például a magyar tannyelvű osztályok létszámának egynegyedét (24,1%-át) teszi ki.

Hasonló méretű az a diákpopuláció (majdnem 6 ezer tanuló), amely részben magyar családból származik, viszont nem magyar (román, egyéb) tannyelvű osztályba jár — legalábbis a magyar tannyelvű osztályokkal is rendelkező iskolákon belül (kizárólag román tannyelvű iskolákra vonatkozó adat nincs). Itt az érdekes, jegyzi meg az Erdélystat, hogy Partiumban és Közép-Erdélyben a vegyes családokból származók nagyobb hányada tanul román nyelvű osztályokban, olyan iskolákban, ahol amúgy van magyar tannyelvű osztály is. Ez kiemelkedően Szatmár és Szilágy megyei, részben pedig Maros és Bihar megyei jelenség. SZFÚ