Csak fokozódni fog a helyzet súlyossága

Módosította az országos vészhelyzeti bizottság és a kormány a 3–6 ezrelékes fertőzöttségi szintű településekre vonatkozó korlátozásokat, amivel lényegében Romániában (országon belül) is bevezették az európai uniós digitális COVID-igazolvány használatát, ugyanis az érintett településeken a beoltottaknak, a fertőzésen átesetteknek, a negatív tesztet felmutatóknak jóval több mozgási lehetőséget biztosítanak. Tehát bár magas a fertőzöttségi szint, a lakosság egy része bizonyos lazításokat élvez. Nincs itt némi ellentmondás, hiszen minél magasabb az index, a visszaszorítás érdekében annál komolyabb megszorításokra gondol az ember, s nem enyhítésekre? — kérdeztük dr. László Attila orvos-szenátort, a szenátus közegészségügyi bizottságának titkárát. „Az ilyen helyzetekben nagyon felelősségteljesen kell döntést hozni — a teljes vagy majdnem teljes lezárásoknak már láthattuk a gazdasági hozadékát, ami minden volt, csak jó nem (és akkor még nem is említettük a lezárások emberekre gyakorolt hatását). S lényegében nem is az a kérdés, hogy egy vendéglő termébe beülhet-e X vendég, hanem az: a meghozott intézkedéseket úgy tartják-e be, ahogyan kell? Mert a legtöbbször a betartás hagy maga után kivetnivalót. Maradva az étteremnél: ha mind a 30 vendég beoltott, kigyógyult, negatív — és a pincér, szakácsnő, konyhai kisegítő, a személyzet is beoltott, kigyógyult, negatív, akkor nem lesz baj” — hangsúlyozza, hozzátéve azt is: a magas fertőzöttségi szintű településeken már nem lehet erre a kölcsönösségi elvre bazírozni, ott már jóval drasztikusabb lépéseket kell tenni, mert másnak nemigen van hatása.

A szülő felelőssége azzal kezdődik, hogy beoltatja magát

„Nagyon súlyos a helyzet — és csak fokozódni fog, főleg az alacsony oltottságú helyeken, ráadásul, elkezdődött a tanév is, amivel az a kategória került még veszélyeztetettebb helyzetbe, amelynek tagjai nem olthatók: a gyermekek. Már így is nagyon sok a koronavírussal megfertőződött gyermek, de a következő napokban-hetekben sajnos nagy ugrás várható az ő megbetegedési számaikban is. Sem szülő-nagyszülőként, sem gyermekgyógyászként fel nem foghatom: ha az emberek beoltatják minden vész ellen haszonállataikat és a házi kedvencet is, akkor magukat miért nem? Mikor jelen pillanatban lényegében ez az egyetlen hatékony módja annak, hogy megóvják a gyermeküket, unokájukat. Ismétlem: mindenhol rengeteg a fertőzött gyermek, a gyermekosztályok szinte minden kórházban telítődve vannak — persze itt is „szelektálni” kellene: csak azt a lurkót vigyék be a kórházba, akinek pozitív a koronavírustesztje, a tünetmentesekkel nem kellene egyetemi központokba rohanni, mert telítődnek a gyermekosztályok, és nem lesz kapacitás a valóban súlyos esetek számára. A koronavírus-fertőzésnek nincsenek olyan speciális tünetei, amelyekből egyből megmondható, hogy a gyermek grippés vagy koronás — azt csak a teszt tudja eldönteni. Kezdődik az ősz, a légúti megbetegedések időszaka, minden gyermek taknyos lesz, főleg az ovisok-kisiskolások, az egyetlen mód, amivel különbséget lehet tenni a betegségek kötött, az a tesztelés. De a szülői felelősség nem itt, nem azzal kezdődik, hogy a kórházba rohanunk vele — hanem a felnőttek immunizálásával. Igenis, ha a szülő, nagyszülő beoltatja magát, azzal a saját gyermekét, unokáját védi. Ezt fel kellene fogni. Amúgy a kiskamaszok-kamaszok esetében is nagyon alacsony a beoltottsági arány: 3,5 millióból mindössze 250 000-en kapták meg a vakcinát. Na nem mintha a felnőttek vagy idősek beoltottsági aránya olyan magas lenne…

Oltási kötelezettség, fontos lenne tisztázni

És sajnos ismét kezdenek megtelni a kórházak, s hamarosan arról fogunk beszélni, hogy nincs szabad ágy az intenzív osztályokon. Mint mondja, megbeszélésre ültek össze Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszterrel, Nelu Tătaruval és Vass Leventével, hogy milyen lépéseket kell mielőbb megtenni. „Megbeszéltük az ágyszámnövelés szükségességét, a kórházak nyitva tartását a nem koronavírus-fertőzöttek számára is; hogy hogyan lehet hatékonnyá tenni a tesztelést — annak érdekében, hogy ne csak a tünetes fertőzöttekről legyen tudomásunk, hanem a tünetmentesekről és kontaktusokról is. És szóba került a kötelező oltás javaslata is. Amúgy létezik egy, a különböző oltások kötelezettségét tisztázó törvényjavaslat, amelyet több mint három évvel ezelőtt nyújtottak be a parlamentbe, és azóta sem sikerült semmit előremozdulni az ügyben. Véleményem szerint egy olyan módosítással kellene újra előterjeszteni, amely konkrétan tisztázza, hogy milyen feltételek mellett legyen kötelező egy oltás. Például a koronavírus miatt igen fontos lenne tisztázni a betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi személyzet esetében az oltási kötelezettséget. Ráadásul az egészségügyben dolgozók saját tettükkel, immunizálásukkal kellene példát mutassanak — durvának tartom a Magyarországon alkalmazott gyakorlatot (aki nem akarja beoltatni magát, felfüggesztik a munkaviszonyát), humánusabb a franciaországi, ahol a beoltatlan egészségügyi dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldik, amíg nem immunizáltatja magát” — mondja. Hozzáteszi azt is: országos átlagban 13 700 lejbe kerül egy koronavírus-fertőzött kórházi ellátása, meggyógyítása. „Miért kellene az egész társadalom a te felelőtlenséged miatt fizessen? Szerintem teljesen jogos az az elvárás, hogy egy orvos vagy egy tanár saját zsebéből fizesse ki a rendszeres tesztelést, ha már nem kell neki az ingyenes oltás.”

Szabó Kinga Mária