Böllérverseny: „Aki ma itt volt, mindenki nyertes!” - FOTÓGALÉRIA!
Kis túlzással egész héten a böllérverseny lázában égett Szatmár, zajlottak a csapatok otthoni előkészületei, hogy aztán szombaton igen kora reggeltől minden út Kaplonyba vezessen — az RMDSZ immár kiskamasszá érett. XI. megmérettetésére. Amelyen a vidámság és jókedv mellett idén az ifjúság dominált, hiszen nem csak az avasújvárosiak bábu-családja bővült két fiatallal tavaly óta, de mint Pataki Csaba megyei RMDSZ-elnök a díjkiosztón fogalmazott: örömmel látta a csapatokban azt a sok fiatalt, akik a legelső, 2011-es, szatmárhegyi böllérversenyen még „hátul gombolósak” voltak, most viszont derekasan állták a sarat disznófeldolgozás terén.
A startot követően az uniós normáknak megfelelően, először kábító-pisztollyal lőtték meg az állatokat és gyors, futószalagszerű szúrásokat követően (összesen 39, kolbászba, hurkába, toroskáposztába és megannyi ínycsiklandó finomságba „kívánkozó” disznónak adták meg a végtisztességet) minden csapat felkapta „zsákmányát” s kezdődött (volna) a verseny — ám már itt sejteni lehetett, hogy Csanálos csapata az abszolút győzelemre tör, ugyanis külön erre az alkalomra összeállított, a ghánai táncoló gyászhuszárok internetes mémjét idéző „temetési menetben” vitték röfijüket porta-sátrukig, a versenytársak nagy derültsége közepette. És természetesen zeneszóra, hiszen a DJ Leviciusz által szolgáltatott muzsika mellett sok csapat saját nótára, népdalra dolgozott, de volt aki hegedűst, harmonikást is hozott magával, és a tavaly 120. születésnapját ünneplő Kaplonyi Fúvószenekar is fellépett.
Perzselésnél legtöbben a gyorsaságot részesítették előnyben és gázzal perzselték teljesen pőrére az állatot, de volt aki ragaszkodott a hagyományokhoz, és teljes egészében szalmával perzselt — és persze a perzselés műveletével megkezdődött a butykosok hivatalos körbejárása is, munkába állítva a Hornyák Tibor – Butka Sándor alkotta italzsűrit, akiknek a 39 csapat fogó– és vendégfogadó pálinkáit végigkóstolva kellett dönteniük, melyik is a legfinomabb.
A csapatszám kapcsán meg kell említeni, hogy az elmúlt évtizedben mindig versenyző Pusztadaróc és Vetés csapata most igazoltan hiányzott, a községek betegségek miatt nem képviseltethették magukat, viszont a házigazda Kaplonyból négy csapat is versenybe szállt, míg Lázári községből három érkezett.
Mire az állatok tisztára csutakolva felkerültek a bontó-rácsra vagy (sváb vidékről lévén szó) állványra, az üstökben máris forrtak a borok, finomabbnál – finomabb fűszerezéssel, mazsolától citrom- és narancskarikákon át az almaszeletekig. Közben pedig dolgoztak a kések, villanásuk nyomán darabolódtak a húsok, kikanyarítódtak a sonkák, szeletelődtek a karajok — a leggyorsabban Mezőterem villámkezű böllére, Hart Tamás dolgozott, aki önmaga korábbi, hétperces rekordját megdöntve, most 5 perc 37 másodperc alatt „kapta szét” a disznót.
Működésbe léptek a darálók, töltődtek a májas-véres hurkák, hol csigavonalban tekeredett, hol asztalhosszan húzódott végig a kolbász, párolódott a torosba való káposzta, forgolódott a nyárson a fél-malac; a túrterebesiek Májer Nándor irányította ificsapata sváb szokás szerint, direkt erre az alkalomra készített halászhálóban, gőz fölött abálta a májast — s a kínálatból természetesen nem hiányzott a strudli sem. Az érkávásiak errefelé kevésbé ismert, de igencsak finom Tordai-pecsenyét is (bőrös karaj kakastaréjjal) készítettek; az avasújvárosiak farsanghoz dukáló szalagos fánkot és szarkalábat, no meg az újvárosi, tarjás savanyú káposztalevest, amelyet szigorúan csak a disznóvágás napján főznek friss húsból — akárcsak a dobraiak zsufás levesét, amely természetesen most sem hiányzott a kínálatból, a kolcsiak pedig frissen sült tejfölös lángossal kínálták a portájuknál megállókat.
Külön érdekesség volt a házigazda kaplonyi RMDSZ hatalmas bográcsa, amelynek duplafalú alját olajjal töltötték meg, az forrósodott fel a tüzön s így főtt benne a leves, míg csapattagjai állítása szerint Piricsi Artúr sárközújlaki polgármester készítette a legfinomabb hagymás vért, amely pillanatok alatt elfogyott.
Az idő előre haladtával egyre több látogató érkezett a böllérversenyre, legeltették szemüket a szebbnél – szebb portákon s kóstolgatták a finomságoktól roskadozó asztalok kínálatát, másrészt a csapatok tagjai mentek „szomszédolni” egy kis folyékony vagy szilárd kóstolóra, beszélgetésre a böllérverseny hagyományosan közösségépítő szellemében — ennek okán a megszokott nagy csapat-csoportképeket nem is lehetett összehozni, mert valakik mindig hiányoztak s nem volt teljes a létszám.
Az örök hiba: túl édes forralt borok
A megversenyeztetett itókák közöl az Irsai Olivér és a sompálinka vitte a prímet, illetve kapott nagyaranyat, a Heveli-1, Heveli-2 és börvelyi csapat örömére.
Arany minősítésű pálinkák: Szatmárhegy, Sárközújlak, Szárazberek, Mikola.
Ezüst minősítésű pálinkák: Szatmárudvari, Avasújváros, Kálmánd, Partiumi Falugazdászok, Magyarcsaholy, Szatmári Vadkanok, Egri.
Bronz minősítésű pálinkák: Erdőd, Érkávás, Kaplonyi RMDSZ, Nagykároly, Lázári, Sándorhomok, Kökényesd, Kaplonyi NDF, SZÁMIK, Tasnád, Érszakácsi.
A forralt borok zöménél a tipikus hiba merült fel, azaz a túlédesítés, amely a nagyközönség szája ízét kiszolgálja ugyan, viszont ront az itóka minőségén, hiszen „nem cukros bor kell legyen, hanem fűszeres forralt bor, amelyben érződik a bor íze-zamata” – summázta tömören érdeklődésünkre Butka Sándor.
Forralt bor kategóriában Szatmárhegy, Érendréd és a Szatmárnémeti RMDSZ itókája kapott arany minősítést;
Sárközújlak, Avasújváros, Csanálos, Partiumi Falugazdászok, Magyarcsaholy, Lázári, Mezőterem, Kolcs, Batiz, Egri ezüst minősítést, míg Erdőd, Bogdánd, Hadad és a kaplonyi RMDSZ-é bronz minősítést.
A legek — hiszen díjtalan nem maradt senki
Az öttagú zsűri — Antal István, Tuţuraş Adrian, Csorvási Béla, Takács Zoltán és Fodor István – alaposan próbára tette a versenyzők türelmét. Igaz, ők sem voltak könnyű helyzetben, hiszen az egész napos terepszemlét és felmérést követően a 39 csapat sokféle finomságát kellett végigkóstolniuk s nem csoda, hogy közel három órán át tartott az ítélethozatal.
Az idei, XI Szatmári RMDSZ Böllérverseny abszolút győztese Csanálos csapata lett, második helyezett Kaplony-RMDSZ csapat, a harmadik helyezett pedig a Szatmári Vadkanok csapata lett.
És akkor a legek:
a leghosszabb kolbász — Csanálos (71 méter), Sándorhomok (64 méter) és Lázári (32 méter)
a leggazdagabb választék — Kaplony RMDSZ
a legfinomabb flekken — Erdőd
a legszakszerűbb szúrás — Érendréd, Mezőfény, Csomaköz, Mikola
a legfinomabb húsleves — Nagykároly
a legjobb töltött káposzta — Magyarcsaholy
a legfinomabb kolbásszal töltött szűzpecsenye — Partiumi Falugazdászok
a legszakszerűbb perzselés — Szatmárhegy
a legtulipánosabb porta — Lázári
a legpiros-fehér-zöldebb porta — Avasújváros
a legfinomabb málékásás töltött káposzta — Kolcs
a legfinomabb zsufás leves — Dobra
a legszebb porta — Szatmári Vadkanok
a leggyorsabb böllér — Mezőterem
a legfinomabb fokhagymakrémes sült — Mezőterem
a legszebb orja — Hadad
a legfinomabb friss tarja leves — Avasújváros
a legfinomabb májas hurka — Érszakácsi
a legfinomabb gulyásleves — Egri
a legötletesebb zsűritál és legötletesebb fűszerezés — Tasnád
a legfinomabb csontos karaj — Szatmárnémeti RMDSZ
a legnótásabb csapat — Heveli-1
a legjobb savanyú káposztaleves — Szárazberek
a legfinomabb babgulyás — Sándorhomok
a legszebb hagyományos hímzésű porta — Bogdánd
a legfinomabb toroskáposzta — Batiz
a legízletesebb flekken — Sárközújlak
a legfinomabb sült malac — SZÁMIT
a legfinomabb ugocsai kolbász — Kökényesd
a legszebb császárszalonna — Börvely
a legszebb hátsó sonka — Kaplony-NDF
a legjobb lebbencsleves — Halmi
a legszakszerűbb bontás — Szatmári Vadkanoknak
a legszakszerűbben sütött hurka — Heveli-2
a legfinomabb sült karaj — Túrterebes
Szabó Kinga Mária
