Beindult a fűtésszezon — előzzük meg a bajt!

Nincs pardon, teljében a fűtésszezon — az ilyenkor szokásosnál jóval hűvösebb időjárásnak köszönhetően van, aki már napok vagy hetek óta bekapcsolta a fűtést/gázkonvektort, begyújt a kályhába, s van, aki még odázza ugyan egy kicsit, de előbb-utóbb megteszi. S hogy valóban elkezdődött a fűtésszezon, azt támasztja alá sajnos az is, hogy máris megtörtént az első kéménytűz, Börvelyben okozva jelentős anyagi kárt — az eset kapcsán a szakemberek ismét emlékeztetnek arra a pár szabályra, amelyek betartásával megelőzhető a baj, elkerülhetők a tragédiák.
Mint köztudott, a kéményeket legalább évente egyszer át kell(ene) nézetni, megseperni vagy ha szükséges, kiégetni, hogy a szurkos lerakódás ne vezessen később a füstjárat elzáródásához és az abból adódó szerencsétlenségekhez, ugyanis a legtöbb kéménytüzet az idézi elő, hogy a vastag lerakódás tüzet fog, és lassan izzani kezd a kéménybelső — ami kívülről csak akkor látható, amikor már lánggal ég a kémény vagy a háztető.
A szakemberek azt javasolják, hogy a fával tüzelők félévente, míg a gázzal fűtők legalább évente egyszer pucolják, kotortassák ki a kéményt, és figyeljenek fokozottan olyan, szintén kiemelten tűzesetokozó apróságokra, mint például: a tetőszerkezetnél 10 centiméteres távolságot kell hagyni a tető külső része és a gyúlékony alkotóelemek között; tilos bármilyen gyúlékony elemet beépíteni a kéménybe, és hasznos ajánlás, hogy a padlásokon meszeljék le a kéményeket, így hamarabb szembetűnik, ha füstölni kezdenek. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a kéményeknek 50–80 centiméter magasaknak kell lenniük a háztetőn (s az sem árt, ha le vannak vakolva), a fémkéményeket, kürtőket pedig a faszerkezettől legkevesebb 70 centiméterre kell elhelyezni.

Jól szigetelő ablakok és a csendes gyilkos

A tűzesetek mellett a fűtési szezon (de nem csak) leggyakoribb háztartási szerencsétlensége a szén-monoxid-mérgezés, amely a nem megfelelően beszerelt, karbantartott kazán, a rossz (kikotoratlan) kémény és a helyiség szellőztetésének hiánya miatt következik be, sajnos számtalan ember életét követelve. Az egészségügyi és katasztrófavédelmi szakemberek nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak a szén-monoxidot, hiszen színtelen, szagtalan, teljesen észrevehetetlen, és a tökéletlen égés termeli, az áldozatok ilyenkor a lakótérbe visszajutó égésterméket lélegzik be — ez okozza a mérgezést. A szén-monoxid az emberi szervezetben, pontosabban a vérben 0,8 százalékos arányban normál esetben is kimutatható — a bajok akkor kezdődnek, amikor a vér szén-monoxid-tartalma 10–12 százalék fölé emelkedik: ebben az esetben a mérgezés enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, heves szívdobogás, hányinger, hányás tünetegyüttes formájában jelentkezik (és sajnos épp általánosságuk miatt nem tulajdonítanak nekik különösebb jelentőséget). Amikor a szén-monoxid-szint tovább, 20% fölé emelkedik, súlyosabb idegrendszeri tünetek, kábultság, aluszékonyság, mellkasi fájdalmak is jelentkeznek, 30 százalék fölött pedig már eszméletvesztés, görcsrohamok, kómába esés is bekövetkezik — a mérgezés azért veszélyes, mert mindez „némán” alakul ki, a levegőben szimatolva semmi gyanúsat nem lehet észrevenni. Ráadásul a szén-monoxid szintje eleinte lassan emelkedik, majd hirtelen ugrásszerűen megnő. A tünetek úgy súlyosbodnak, ahogy a vér szén-monoxid-telítettsége nő, végső esetben súlyos, visszafordíthatatlan agykárosodás és halál is bekövetkezik.
A tragédiák elkerülése érdekében a konyhai gőzelszívóra és az erős szélre is figyelni kell(ene), ugyanis a leggyakoribb szén-monoxid-mérgezéses esetek forgatókönyve a következő: az esti órákban főz a család, és bekapcsolják a konyhában a gőzelszívót, az előszobában meg a gázfűtéses fali kazánt, a gőzelszívó pedig visszaszívja azt a levegőt, illetve égésterméket, amelynek a kéményen keresztül kellene távoznia a lakásból. Napjainkban már szinte minden lakásban modern, igen jól szigetelő nyílászárók vannak, viszont az ajtók, ablakok cseréjénél csak a legritkább esetben kérték ki az épületgépész véleményét, így azzal sem számoltak, hogy az új ablakok gumitömítése miatt nem jut se be, se ki levegő a lakásból, ami gázfűtésnél életveszélyes lehet. Az épületgépész ugyanis úgynevezett levegőbevezető elemet helyez el vagy az ablakba vagy a falba, ami megoldja a problémát. A fűtési szezon egyik legkritikusabb időszaka, amikor erősen fúj a szél, ilyenkor ugyanis ellennyomás alakulhat ki a kéményben, és ha rosszul van beállítva a fűtés, a szén-monoxid visszakerülhet a lakótérbe, illetve a leszálló légmozgás is okozhat ugyanilyen folyamatot.
A szakemberek arra intenek: ne használjunk fűtésre nyílt lángot (pl. ne égessük a gáztűzhely rózsáit), és főleg nem alvás közben! A hagyományos fűtőkészülékeket, rezsókat, kályhákat, konvektorokat soha ne módosítsuk, és zárt helyiségben ne járassuk a gépkocsik motorját, mert az is szén-monoxid-mérgezést okozhat, s amennyiben lehetőségünk van rá, legalább egy gázdetektort szereltessünk be a lakásba!

Szabó Kinga Mária