Bajban a zöldségtermesztők is

Nem kíméli a zöldségtermesztőket sem a kialakult energiaválság, hiszen a villany- és gázárak emelkedése az üvegházban termesztett zöldségféléket – például a paradicsomot, paprikát és uborkát –, és a hidegben tárolt terméseket – alma, hagyma, endívia – is érintik. Talán nem sokaknak jut eszébe, de mindez nagy energiafogyasztást igényel, mivel az őszi betakarítás után a hagymákat hűtőben tárolják, majd később szabályozott hőmérsékletű konténerekbe ültetik át az egész éves termelés céljából.
Emmanuel Lefebvre évente több ezer tonna endíviát termeszt észak-franciaországi farmján, de idén a betakarított hagymák lefagyasztásához szükséges magas energiaköltségek miatt lehet, hogy felhagy a tevékenységgel „Feltesszük a kérdést magunknak, hogy télen vajon learatjuk azt, ami már a mezőn van?” – mérlegel Emmanuel Lefebvre.

Kínálati problémák is lesznek

Az európai zöldségtermesztők egyébként arra figyelmeztetnek, hogy az áremelkedés mellett feltehetően kínálati problémák is lesznek a zöldségek terén, ami azt jelenti, hogy a szupermarketek áttérhetnek a melegebb országokban,  például a Marokkóban, Törökországban, Tunéziában és Egyiptomban termesztett zöldségekre.
A gazdálkodók szerint a gázár emelkedése a legnagyobb probléma jelenleg azoknak, akik üvegházban termesztenek zöldséget. Eközben két francia gazda, aki már 2023-ra megújította szerződését az áramszolgáltatóval, azt állítja, hogy az árak több mint 10-szer magasabbak, mint 2021-ben. "Az elkövetkező hetekben szeretném megtervezni az új szezont, és nem tudom, mit tegyek" - mondja Benjamin Simonot-De Vos, aki uborkát, paradicsomot és epret termeszt Párizs déli részén. „Ha a dolgok így folytatódnak, nincs értelme új évet kezdeni. Nem fenntartható.” – tette hozzá a francia termelő.

Nem csak az energiaár kizáró jellegű

Az európai gazdálkodóknak nemcsak az energiaárak robbanásszerű növekedésével kell szembenézniük: a műtrágya, a csomagolás és a szállítási árak is emelkednek, ami szintén kockára teszi a gazdálkodók működési árrését.
"A termelési költségeket illetően átlagban körülbelül 30%-os növekedéssel nézünk szembe" - mondja Johannes Gross, a németországi Reichenau-Gemüse mezőgazdasági szövetkezet értékesítési aligazgatója, aki megközelítőleg 60 hektárnyi üvegházzal rendelkezik. Johannes Gross szerint a többletköltségek fél-kétharmadát az energia tette ki. „Néhány kolléga azon gondolkodik, hogy üresen hagyják az üvegházakat, hogy költségeiket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Senki sem tudja, mi lesz jövőre” – tette hozzá Johannes Gross.

Az üvegháztulajdonosok hollandiai képviseleti szövetsége, a Glastuinbouw Nederland szerint a 3000 tag közül szinte 40% pénzügyi problémákkal küzd. Sőt, még a bőséges napsütésben részesülő országokban is, például Spanyolországban, a gyümölcs- és zöldségtermesztők a műtrágyaárak 25%-os emelkedésével küszködnek.

Ilyen körülmények között a brit mezőgazdasági termelők szövetségének ügyvezető igazgatója, Jack Ward kijelentette, hogy elkerülhetetlen, hogy a gyümölcs- és zöldségtermelés a melegebb éghajlatú országokba költözzön. "A termelést egyre délebbre, Spanyolországba, Marokkóba és Afrika egyes részeibe helyezzük majd át" - jelentette ki Jack Ward.

Szabó Beatrix