×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Az online világ útvesztői

2020.09.08 - 18:00
Megosztás:
Az online világ útvesztői
Franciska nagyon szeret olvasni, és a mai ember számára meglepő módon könyveket.

Fiatal kora ellenére nem lett rabja az online világnak, a klasszikus, papírra nyomtatott könyveket nem cseréli le a digitális olvasmányokra, csak akkor olvas bármilyen típusú képernyőről, ha azt az olvasmányt nem tudja megszerezni nyomtatott formában. Ezt ő azzal magyarázza — és hálás is érte—, hogy szülei sosem erőltették rá a könyveket, de mindig olyan helyzetet teremtettek valamilyen furfanggal, hogy biztatás vagy rábeszélés nélkül ő vette a kezébe a könyvet, az újságot és más kiadványokat. Egy idő után már nem vágyott a virtuális világban való elmélyülésére, olvasta a kézzelfogható kiadványokat, s ezzel párhuzamosan az interneten is keresett információkat, ha azokra szüksége volt, vagy csak éppen érdekelték. 

— Napjainkban az emberek a látszatra adnak — fogalmaz Franciska —, ami gyakran megtévesztő. Az, hogy mindenhol azt látjuk, hogy az emberek telefonnal a kezükben jönnek-mennek, nem jelenti azt, hogy elkezdett háttérbe szorulni a nyomtatott kiadványok és a könyvek olvasása. Tévedés azt hinni — elég sokan ezt állítják —, hogy amiatt látunk kevesebb ember kezében újságot, lapot és könyvet, mert megnőtt a telefonon olvasók száma. Különböző felmérések bizonyítják, hogy nagyon alacsony azoknak a száma, akik irodalmat, történelmi vagy tudományos cikkeket olvasnak telefonon. A folyóiratok és könyvek olvasóinak a száma nem amiatt csökken, mert azokat telefonon olvassák, hanem amiatt, mert csökken a kulturált emberek száma. Ez egy nagyon szomorú kijelentés, de aligha cáfolható.
Franciska önkéntesként rendszeresen részt vesz közvélemény-kutatásokban és egyéb jellegű felmérések adatainak a begyűjtésében. Függetlenül attól, hogy milyen eredmények kerülnek nyilvánosságra, az adatgyűjtők rendszeresen tapasztalják, hogy az emberek többsége mennyire tájékozatlan, mennyire távol áll attól, ahol a valódi helye van (kellene hogy legyen). 

— Lehetne tökéletesebb ez a világ — mondja Franciska —, megvannak a feltételei annak, hogy jobb körülményeket teremtsünk magunk körül, hogy jobban éljünk, de az adott lehetőségekkel élni kell, ha pedig úgy látjuk, hogy a lehetőségek hiányosak, mi kell hogy pótoljuk a hiányosságokat. Be kell látni, hogy sokszor inkább a magyarázatokat keressük, hogy mit miért nem lehet, vagy hogyan kellene másképp csinálni — akár az olvasásban —, ahelyett, hogy a lényegre törnénk. Csak én — és ez mindenkire vonatkozik — tudom megteremteni magam számára a jobb körülményeket, a jobb életet… Ehhez viszont szükség van képességekre. Az alacsony értelmi és érzelmi szinttel rendelkezők beérik a kevéssel. Többre vágynak, de a többre képtelennek tartják magukat, nem tesznek újabb erőfeszítéseket, mert elhitetik magukkal, hogy nekik több járna, de azt a többet meg kellene kapják valahonnan. Azok is többre vágynak, akik erősebb érzelmekkel és értelmi képességekkel rendelkeznek, náluk viszont az tapasztalható, úgy vágynak többre, hogy a már meglévő lehetőségekkel sem élnek.

Franciska elcsodálkozik, amikor az utóbbi évek oktatási módszereit tanulmányozza. Nem lehet azt mondani, hogy a pedagógusok nem törekednek arra, hogy diákjaik minél többet tudjanak, inkább az a gond, hogy a jelenlegi oktatási módszerek nem igazán alkalmasak az eredményes oktatásra. A legfőbb kérdés pedig az, hogy mit kellene tanulni az iskolában, mit kellene tanuljon a gyerek otthon és abban a közösségben, amiben él, és mit kellene tanuljon a modern eszközök adta lehetőségek révén. Az igazi ok a csodálkozásra az, amikor — akár kívülről is — látja az ember, milyen oktatási módszereket alkalmaznak a járványhelyzet miatt. Az online oktatás mint kényszermegoldás sem eredményes, hiszen milyen orvos lesz abból, aki online tanulja a boncolást, milyen zenész lesz abból, aki online tanul hangszeren játszani, és sorolhatnánk még hosszan, hogy milyen hátrányokat teremt a mai generációnak ez a kényszerhelyzet.

— Van még egy dolog, amiről nem beszélünk eleget — figyelmeztet Franciska —, ez pedig nem más, mint a közösségi életre történő nevelés. Ezt semmiképpen nem lehet online tanítani, pedig ez az a terület, ami a világjárvány megjelenése előtt is problémát jelentett.

Elek György