Az érintett felek szerint vissza kell térni az iskolapadokba

Az iskolák újranyitását támogatja a diákok, szülők és pedagógusok többsége, derül ki a Salvaţi Copiii gyermekmentő alapítvány online közvélemény-kutatásából. A válaszadó diákok 56,8 százaléka, a szülők 78,4%-a, illetve a pedagógusok 73,1 százaléka szerint már januártól meg kellene nyitni az iskolákat, míg a diákok 25,3 százaléka, a szülők 12,7 százaléka és a pedagógusok 14,2 százaléka ellenzi azt, a többiek pedig nem tudtak határozott választ adni a kérdésben. Az iskolanyitás kapcsán a válaszadók 83,5 százaléka szerint jobb higiéniai-egészségügyi feltételeket kellene biztosítani, ugyanakkor 69,8%-uk szerint minden oktatási intézményben kellene hogy legyen egészségügyi ellátás, 59,3 százalékuk szerint fontos az iskolák körül elkerülni a zsúfoltságot, 49,4 százalék szerint a koronavírus-járvány megelőzéséről szóló információkat kellene jobban népszerűsíteni, 45,3 százalékuk véli úgy, hogy csökkenteni kell az osztályokban a létszámot, míg 44,8 százalék szerint biztosítani kellene az iskolákba való eljutást.
Annak érdekében, hogy egyetlen diákot se érintsen negatívan az első félévben zajló online oktatás, márciustól kisegítő intézkedéseket kellene bevezetni. A válaszadók 80,9 százaléka szerint elengedhetetlen az iskolai programok felülvizsgálata, és csak az esszenciális tartalmak megtartása, ugyanakkor a 43,7 százalékuk véli úgy, hogy azon gyerekeknek, akik különböző okok miatt nem tudtak hatékonyan részt venni az online oktatásban, felzárkóztatási programot kell kidolgozni. Érdekes a válaszadók 10,2 százalékának javaslata, miszerint meg kell hosszabbítani a tanévet, ám ezzel a felvetéssel a legnagyobb mértékben a szülők értenek egyet, míg a diákok és pedagógusok kevésbé támogatják ezt az opciót.

A World Vision is ezt kutatta

A tanárok több mint 80 százaléka és a diákok több mint 70 százaléka szeretné, ha visszatérnének a fizikai jelenléttel zajló oktatáshoz, főleg a hátrányos helyzetű gyerekek esetében, derül ki a World Vision Románia Egyesület által készített felmérésből. „Kizárólag az online oktatás folytatása anélkül, hogy figyelembe vegyük a gyerekek ezen oktatási rendszerhez való hozzáférését, illetve egy-egy térség fertőzöttségi arányát, jelentős szakadékot képez majd a diákok körében, és a hátrányos helyzetűek számára az oktatásból való kimaradást jelenti majd. Az elmúlt év szeptemberében az a döntés született, hogy területileg döntsék el, hol milyen oktatási rendszerben lehet oktatni. Határozottan kérjük, hogy vegyék figyelembe ezt a döntést, ugyanakkor kérjük, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyermekek esetében legyen fizikai oktatás. A következő időszak fontos feladata az oktatásban a felzárkóztatás lesz. A World Vision Románia Egyesület jelenleg több mint 5000 gyerek felzárkóztatását segíti, ám ezt mindenképp ki kell terjeszteni országos szintre” — nyilatkozta Mihaela Nabăr, a World Vision Románia Egyesület ügyvezető igazgatója.
A felmérésből kiderül, hogy mind a gyerekek, mind a pedagógusok jelentős része támogatja a fizikai jelenléttel zajló oktatáshoz való visszatérést, ám azt nem igazán szeretnék, ha ezzel egy időben megnőne a rájuk nehezedő terhelés. A felzárkóztatási programot egy kimért, nyugodt léptékű folyamatként szeretnék megélni, nem pedig plusz teherként. Az oktatók 80 százaléka mondja azt, hogy megvan minden eszköze ahhoz, hogy visszatérhessen a fizikai jelenléttel zajló oktatásba, ám kihangsúlyozzák, hogy fontos a fertőtlenítőszerek biztosítása az iskolák tantermeiben, a folyosókon és a mellékhelyiségekben is. Minden érintett fél tisztában van azzal, hogy be kell tartani a szigorú egészségügyi előírásokat, és a fizikai távolságtartásra is figyelni kell.

A diákok 42 százaléka tart attól, hogy nem fog tudni felzárkózni a gyors oktatási folyamathoz, egyharmaduk attól fél, hogy túlságosan sok tananyagot kell majd pótolniuk, míg negyedük a rájuk nehezedő stressztől tart. A pedagógusok 61 százaléka attól tart, hogy túl nagy különbség alakult ki a diákok felkészülésében az online oktatás során, és ezt nem fogják tudni megfelelően kezelni, 49 százalékuk amiatt aggódik, hogy a szülők nem fognak hatékonyan részt venni a felzárkóztatási programban, 45 százalékuk a leadandó tananyag mennyiségétől, míg 43 százalékuk a diákok túlterheltségétől tart, ezenkívül a pedagógusok több mint negyede a tanfelügyelőségek irreális követelései miatt aggódik.
A diákokat és pedagógusokat pszichésen és lelkileg is negatívan érintette az online oktatás, derül ki a World Vision felméréséből, a diákok stresszről, unalomról, zavartságról, szomorúságról számolnak be, míg a pedagógusok úgy érezték, nem végzik elég jól munkájukat, stressz és frusztráció jelentkezett náluk a digitális oktatás során.

Sógor Beáta