×
2021. 10 21.
Csütörtök
Orsolya
20 °C
Borult idő
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.25 RON
100HUF = 1.36 RON
Helyi érték

Az emberi viselkedés pszichológiája (I.)

2021.09.27 - 18:27
Megosztás:
Az emberi viselkedés pszichológiája (I.)
A Szatmári Friss Újság Beszélgetések testről és lélekről sorozatának legutóbbi témája az emberi viselkedés volt. A szatmárnémeti Mézes Házban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a témában jártas és illetékes szakemberek mondták el véleményüket.

A beszélgetésen részt vettek: dr. Frigy Szabolcs iskolai tanácsadó, egyetemi oktató, dr. Tallian Cristian pszichiáter, Román János római katolikus lelkipásztor, dr. Király Lajos pasztorálpszichológus, református lelkipásztor, dr. Kurtinecz Melinda kardiológus főorvos és Bálint Kati pszichológus. A beszélgetést moderálta: Elek György.

Frigy Szabolcs vitaindítójában elmondta, hogy a beszélgetés három témára épül: a pszichológia, a szociológia és a közgazdaságtan témakörökre, ahol rettentő nagy érdeklődés van, hogy megértsék az emberi viselkedést. Nyilván ennek gazdasági okai is vannak, a pszichológiaórán a tizedik osztályban a tudománytörténet kapcsán tanulják a diákok, hogy nem egy régi tudomány a pszichológia. Az elején épp amiatt nem tudták elfogadni tudományként, mert nem tudtak olyan törvényszerűséget, ami minden emberre érvényes, és az emberi viselkedést egy fekete dobozként értelmezték, hogy történik valami, a viselkedés egy látható része a személyiségünknek, történik bent valami, motívumok, de azokat nem lehet kutatni, nem lehet standardizálni, emiatt a pszichológia nem foglalkozott a viselkedés megértésével, inkább elfogadták, hogy az egyéni dolog. A szociológia hamar érdeklődött a viselkedés iránt, főleg Émile Durkheim, a szociológia egyik atyja, aki nagyon hamar írt egy könyvet a devianciáról, hogy milyen viselkedést tekintünk deviánsnak. Azt is elmondja, hogy történeti koroktól függően változik, hogy mit tartunk devianciának. Most is egy olyan időszak van, amikor átértékelődik, hogy mit tekintünk annak, milyen viselkedés az, ami a társadalom számára elfogadott. Frigy szerint ha a gyerek nevelésébe gondolunk bele, az tulajdonképpen a gyereknek a társadalomhoz való igazítása, hogy a gyerek viselkedését úgy próbáljuk szabályozni, hogy az társadalomkonform legyen. Ebbe sok minden belefér, sokféle elképzelés van arról, hogy mitől lesz a gyerek viselkedése valóban társadalomkonform. Az biztos, hogy a környezet meghatározza a viselkedést, rengeteg motiváció lehet a viselkedés mögött. Az emberi viselkedést nagyon nehezen lehet érteni, mert nagyon összetett, viszont a motívumok, amik az emberi viselkedés mögött vannak, azok megszámlálhatók. A harmadik alaptéma a közgazdaságtanban rejlik. Ez azért ad nagy lendületet, mert a pszichológia is átvette, a big data korában a viselkedés jelentésének megváltozott az iránya.

A big data olyan sok adat, ami már minőségi ugrást jelentett a megelőző korszakokhoz képest. Egy bizonyos adatmennyiség felett ugyanis már olyan alaposan meg lehet ismerni egy adott ipari folyamatot, digitális szolgáltatást vagy akár emberi viselkedésmintákat, hogy már jó hatékonysággal lehet jóslatokat, predikciókat megfogalmazni az adatok segítségével.

Nem arról van már szó, hogy leülünk valakivel, és megértjük a viselkedését, mert az nagyon korlátolt. Ha nagyon magasról nézzük nagyon sok embernek a viselkedését, akkor kirajzolódnak bizonyos mintázatok. Onnantól kezdve nem az az érdekes, hogy megértjük-e valakinek az egyéni viselkedését, hanem az, hogy milyen mintázatba, milyen csoportba lehet az illetőt belehelyezni, mert annak a törvényszerűsége ismert. Ez azért fontos — a közgazdászoknak különösképpen —, mert arra törekednek, hogy maximalizálják az eladást. A viselkedésnek a magas szintű megismeréséből átlépünk a manipulálásba. Frigy úgy látja, nagyon sok példát lehetne felsorolni: az egyik ilyen, hogy miért ingyenes harminc napig a Netflix. Emögött nagyon sok tudomány van. Ezeket a kutatásokat ma már nem is feltétlenül a pszichológiához kötik, hanem a közgazdaság-tudományhoz, mert rájöttek, hogy az ember nem racionálisan viselkedik. Ha mindenki racionálisan döntene, nem lenne értelme a reklámnak. Erre ma már nagyon tudatosan odafigyelnek. A maga módján mindenkiben van egy pszichológus, aki megpróbálja megérteni a párjának, a családtagjainak a viselkedését. Abban, hogy ki mennyire sematizálja le, különbségek vannak. Nagyon sokan élnek abban a tudatban, hogy az a munkanélküli, aki nem akar dolgozni. Ebben az egy motívumban látják az emberi viselkedést. Látszik ugyanakkor, hogy minél összetettebbnek látja valaki a társának a viselkedését, annál összetettebbnek látja a világnak a működését is. Tulajdonképpen ez a viselkedés nem egy konstans, állandó dolog, az evolúció során az volt a siker, hogy az ember mindig tudott adaptálódni a környezethez. Ha már azt látjuk, hogy nagy konglomerátumok, cégstruktúrák igyekeznek megérteni és befolyásolni az egyének viselkedését, az egyetlen védekezési lehetőség az önismereti kérdés megválaszolása. Komolyan kell foglalkozni az önismerettel, ha nem akarjuk, hogy manipulálva legyünk reklámok vagy bármi más által. Fontos, hogy az egyén önreflexív módon élje az életét, önreflexív módon gondolja át az emberi kapcsolatait, próbálja meg értelmezni a saját viselkedését, mert ezáltal kevésbé lesz kiszolgáltatva a különböző manipulációs eszközöknek.

Onnan, hogy a pszichológia kerülte a viselkedéstörténetet, mára már a viselkedéspszichológia egy divatos tudomány lett. A racionális, emotív terápiát alkalmazzák, mely szerint nem az a lényeg, hogy nagy terápiát próbálnak valakin elvégezni, hanem azt akarják elérni, hogy az illető ne legyen kényszeres szorongó, csak a viselkedését változtatják meg, mert ami mögötte van, az annyira bonyolult és érthetetlen, hogy azzal nem foglalkoznak. Ez egy gyors terápia, amit a gyorsétkezdékhez lehet hasonlítani. Nem kutatják, hogy mi történik az emberben lelkileg, csak azt a viselkedési formát próbálják megváltoztatni, ami látszik, tapasztalható, észrevehető. Az iskolákban is az a gond, hogy látszatsikereket próbálnak elérni. A pedagógus nem akarja megismerni a gyereket, hanem a viselkedését próbálja megváltoztatni az iskolában töltött időszakra. A tanár elvárja, hogy a diák olvasson, mert a házi olvasmány kötelező, de amikor vége van a tanításnak, a tanár elveszti a diákot, mert nem törekedett arra, hogy olvasót neveljen belőle. Rövid távon meg lehet változtatni a gyerek viselkedését, de nem történik meg az igazi változás. Frigy Szabolcs tanárként és szülőként az önismeretet hangsúlyozza, ezt kellene gyakorolni. Mindennap át kellene gondolni, meg kellene érteni a cselekvéseket. Sokszor a diák a saját viselkedését sem érti meg, ezért fontos, hogy gondolja végig, melyek azok a motivációk, amelyek mozgatják. Nagyon fontos megtanítani a gyereket az önreflexív jelenlétre.

Az önreflexió, önvizsgálat, amikor az ember semlegesen, kívülről vizsgálja magát. Az önreflexió segít a személyiségfejlődésben.

Frigy Szabolcs hangsúlyozta: ma már ritka az, amikor a gyerek büszkeséggel beszél a szüleiről. Otthon a szülők mindig a főnököt szidják, sorolják a hibáit — mert jó főnök nincs —, divat lett, hogy az autoritást hiteltelenítjük. Ugyanígy a szülő-gyerek kapcsolat nagyon sokszor redukálódik arra a szintre, hogy a gyerek a szülőtől kapja a pénzt, és nála kell lakjon. Egy funkcionális, lebutított kapcsolat alakul ki a szülő és a gyerek között, amelyben nincs minőségi idő, nincsenek jelen egymás életében; együttműködnek, de a szülő nem tekinthető példaképnek. Ritka az a gyerek, akinek a szülei képe van az asztalán. A hatás láthatatlan módon is működik, lehet, hogy csak húsz év múlva fog megfogalmazódni a szülői minta a gyerek életében.

Kurtinecz Melinda férjével és két gyerekével beszélgetéssel zárja le a napot. A gyerekek mindennap elmondják, hogy aznap mi volt jó és mi volt rossz, kit sértettek meg az iskolában, és holnap megpróbálnak bocsánatot kérni, de a legtöbb esetben még aznap bocsánatot kérnek. A szülőknek jólesik az, ha a gyerekek a kényes dolgokat is megbeszélik velük. A gyerekek megkérdezik a szülőket, hogy kellemetlen helyzetekre hogy reagáljanak. Vannak gyerekek, akik „bírják egymást”, és vannak, akik nem. A cél, hogy minél hamarabb megtanulják egymást tisztelni. Kurtinecz Melinda röviden ismertette egy átlagos napjuk programját. Reggel korán kelnek. Az uzsonnát általában az édesapa készíti el (ritkábban az anya), délben a gyerekek ebédelnek, elvégzik a házi feladatokat, délután mind a két gyerek megy vívóedzésre. Melinda azt tapasztalja, hogy a sportközösség nagyon jó hatást gyakorol a gyerekekre, mert a sportolóknál nem létezik a rossz beszólás, ott mindent meg tudnak beszélni. Az edzés jobb hatást gyakorol a gyerekekre, mint az iskola.

Kurtinecz Melinda észrevett egy figyelemre méltó dolgot. A gyerek, ha olyan dolgokat akar megvásárolni, amiket a szülők nem támogatnak, olyan módon próbál nyomást gyakorolni, hogy ő már volt első áldozó, van saját pénze, s abból akar vásárolni. Ilyenkor a szülők elmondják, hogy jó, ha van a gyereknek pénze, de vannak prioritások. A pénzért sok mindent meg lehet vásárolni, de el kell dönteni, hogy abban a pillanatban mi a fontosabb. Erről sokat kell beszélgetni, sajnos olyan időket élünk meg, amikor nem marad időnk egymásra. Aki nem növeli ezt az időt, annak nagyon sok nehézséggel kell majd megküzdenie. Nagy befolyással vannak a gyerekekre azok az osztálytársak, akik szabadjára vannak engedve, okkal vagy ok nélkül mindent megkapnak… Az iskolában naponta hallják ugyanazt a szöveget, otthon is beszélnek ezekről a dolgokról. Ha többször elmondják nekik, hogy nem az a jó megoldás, amit az iskolában látnak, egy idő után megértik, hogy valóban sok minden fölösleges abból, amit ott látnak és hallanak. Sok időt kell tölteni a gyerekkel, és nem csak beszélni kell bizonyos dolgokról, hanem érvelni, hogy miért ez, és miért nem az.

Frigy Szabolcs családjában is létezik a nemet mondás. Miután folyamatosan nemet mondtak dolgokra, egy idő után a gyerekek már tudták, hogy meddig lehet elmenni. Bizonyos dolgokat már nem is kértek, nem mertek velük előhozakodni. Ma már az hangzik el, hogy: „Tudom, apa, hogy ezt nem tartod jónak, de…” Hagyni kell a gyereket, hogy elmondja, mit szeretne, és meg kell neki magyarázni, hogy miért nem lehet. Az sem jó, ha nem mondhatja el, hogy mit szeretne.

Tallian Cristian hozzászólásában elmondta, hogy egy idő után megszokja a gyerek, hogy nem lehet elmondani, serdülőkorban jelentkeznek a problémák, sokan olyan utakat választanak, melyek nem biztos, hogy jó irányba vezetnek. Tallian úgy látja, hogy a viselkedés, a jellem, a személyiség egy nagyon soktényezős kirakós. Az már lerágott csont, hogy minden a biológiával kezdődik, valahol a genetikai kódunkba is bele van írva, hogy amivel születünk, az hajlamosít valamilyen irányba, de az még mindig a nagyon nyers anyag, a modell borzasztóan fontos. Tallian nagyon sok olyan gyereket látott felnőni, akiknél nem volt meg a családi modell. Ezeknél van egy törés nagyon korai fázisban, megmaradnak az ösztönök szintjén. Mindig nagyon egyszerű dolgokat fognak akarni, és a viselkedésük a motivációk mentén fog haladni. Ezek a gyerekek azt szeretnék, ha valaki foglalkozna velük, hogy legyen meg a játékuk, ami csak az övék. Az ilyen gyerekekben nem fog kialakulni az önzetlenség. A viselkedésük mindig szembetűnő lesz. Ugyanez fennáll azoknál a gyerekeknél, akik nem kapják meg azt a plusz adalékot, amit a szülő meg kell adjon a saját mintáján keresztül. Ha a gyerek nem kapja meg a szeretetet, a foglalkozást, akkor megreked azon a szinten, ami élete végéig fogja vezetni, hogy állandóan mint egy önző kisgyerek, mindig azt fogja akarni, hogy neki jó legyen, és csak a saját szempontjait fogja látni. Nagyon fontos a korai érzelmi kötődés a szülők és a gyerekek között. Nagyon sok gyerek nem tapasztalja meg a szülők egymás iránti szeretetét. A gyerek meg kell érezze, hogy a szülei szeretik egymást, és a gyerek fontos számukra. A növekvő fiatal számára már nem az a fontos, hogy legyen meg a játék vagy a telefon, hanem az, hogy ha a gyerek nehéz helyzetbe kerül, döntés előtt áll, a szülők tudják neki elmesélni, hogy hasonló helyzetben ők mit csináltak. A szülő-gyerek kapcsolat nem fejeződik be azzal, hogy a gyerek önállósul. A szoros szülő-gyerek kapcsolat elveszítése később komoly lelki és jellembeli ferdüléseket eredményez. SZFÚ

(Folytatjuk)

 

 

Kapunyitás az élethosszig tartó tanulásban
A Szatmári Református Egyházmegye vezetője doktori diplomát szerzett. Kitartó munkája következményeként Király Lajos esperes a nyár folyamán PhD fokozatot kapott, mely lelkipásztori és egyházvezetői szolgálatában, munkásságában segíti, számol be a refszatmar.eu.
Az Apáczai-díj komoly szakmai elismerés
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete Apáczai-díj pályázata keretében dicsérő oklevelet adományozott dr. Frigy Szabolcs iskolai tanácsadónak és egyetemi óraadó tanárnak kutatói és szakírói munkája elismeréséül.
Csigaházba bújó gyerekvilág
Pénteken a Mézes Házban mutatták be dr. Tallian Cristian gyerekpszichiáter és Bálint Kati pszichológus, meseterapeuta Csigaházba bújó gyermekvilág című könyvét. A könyvbemutatón — a járványhelyzet miatt — csak néhány meghívott vehetett részt.
Cookie