Az első jelnél hívjunk mentőt a stroke-betegekhez!
A stroke a világon az egyik leggyakoribb, halálozási oknak számító betegség, amelyből ha felépülnek a betegek, sokáig rehabilitációra szorulnak, de maradandó károsodásokat is szenvedhetnek mentálisan és fizikálisan is. Az agyi érkatasztrófa okozta elhalálozások arányát tekintve az első helyen áll Románia Európában. Óránként négy romániai lakos halálát okozza, ezzel a második leggyakoribb halálozási ok az infarktus után. A statisztikák szerint évente mintegy 54–55 ezer romániai lakos halálát okozza agyérkatasztrófa, több mint 60 ezren szenvednek stroke-ot évente, jelenleg pedig több mint 250 ezer olyan személy él az országban, aki túlélt egy agyérkatasztrófát — derült ki az október végi stroke-világnap kapcsán.
A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját, vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet. Ezeken kívül vannak más, nehezebben észrevehető tünetek is, ilyen a szédülés, koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettős látás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani, mit érez. Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni.
Az agyérkatasztrófák kezelése minden esetben azok típusától függ. A stroke azonnali kórházi kezelést indokol, mivel minél korábban kezdik el kezelni, annál több agyterület menthető meg a pusztulástól. Ami ugyanis elpusztul, az már nem hozható helyre. Emiatt a tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, mielőbb kórházba kell jutni.
A kezelésnél kulcsfontosságú a szervezet működésének fenntartása, ennek érdekében a beteget folyamatosan megfigyelik: mérik a vérnyomását, vércukorszintjét, minden paraméterét. A vérömleny károsító hatásának csökkentése érdekében a beteg infúziót is kap, s ha indokolt, idegsebész műtétet is elrendelhet.
A kezelésnek része a rehabilitáció, ami nagy fegyelmet, türelmet, aktivitást igényel a betegtől. Ennél az idő nem napokban, hanem hetekben, hónapokban, sőt, években mérhető, van, hogy egy életre szól. Ez idő alatt fontos szerepet tölthetnek be a gyógyszerek, mellettük pedig a fizikoterápia, de ugyancsak fontos szerepet kapnak a logopédusok, gyógytornászok. Utóbbiakra főleg mozgászavarnál van nagy szükség: megesik, hogy betegnek egy adott mozgássorozatot élete végéig rendszeresen gyakorolnia kell.
Ma már köztudott, hogy melyek azok a rizikófaktorok és társbetegségek, amelyek növelik az agyérkatasztrófák kockázatát, emiatt fontos, hogy ezeket a betegségeket jól kordában tartsák, azaz kezeljék a magas vérnyomást és a diabéteszt, a zsíranyagcsere-zavarokat. Emellett életmódbeli változtatásokkal küzdeni kell a túlsúly ellen, el kell hagyni a dohányzást, és kerülni kell a mértéktelen alkoholfogyasztást.
Bumbuluţ Krisztina
