Az amerikai függetlenség napja

Az Egyesült Államok július 4-én a függetlenség napját ünnepli: 1776-ben ezen a napon hagyta jóvá a Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely megnyitotta az utat 13 észak-amerikai brit gyarmat előtt a szuverenitás felé.

A „legamerikaibb" ünnepet országszerte parádékkal, tűzijátékkal és kerti grillezéssel szokták ünnepelni. Az amerikai népesség-nyilvántartási hivatal becslése szerint a 13 gyarmat összlakossága 1776-ban 2,5 millió lehetett. Az Egyesült Államokban ma 316,2 millióan élnek. A Függetlenségi Nyilatkozatnak 56 aláírója volt. A dokumentumot elsőként John Hancock, a Második Kontinentális Kongresszus elnöke írta alá. Az ő kézjegye lett a legnagyobb az íven. Hancock kereskedő volt. A dokumentum aláírói közül a legidősebb a 70 éves Benjamin Franklin, a legifjabb pedig a 26 esztendős Edward Rutledge volt. A nyilatkozaton két későbbi elnök aláírása szerepel: John Adamsé és Thomas Jeffersoné, akik ebben a sorrendben követték George Washingtont az ország élén. Mindketten a dokumentum elfogadásának 50. évfordulóján, 1826. július 4-én haltak meg. Adamsről 12, Jeffersonról 26 megyét neveztek el az országban. Az aláírók közül a Marylandet képviselő Charles Carroll élt a legtovább, 1832-ben, 95 évesen hunyt el.

Szabadság-szobor

Július 4-től megnyitja kapuit a New York-i Szabadság-szobor, amely azóta nem fogad látogatókat, hogy a Sandy hurrikán súlyosan megrongálta a szoborkolosszusnak otthont adó szigetet. Maga a szobor épségben átvészelte a hurrikánt, amely október végén tombolt a térségben, ám a Liberty Island súlyos károkat szenvedett: a sziget mintegy háromnegyedét elöntötte a víz, amely a 2,5 méteres magasságot is elérte. 2011-ben nagyjából 3,7 millióan keresték fel a szobrot, amely ezzel az Egyesült Államok 19. leglátogatottabb nevezetessége lett.