Árul, metsz és tanácsokat ad

Késő ősszel, lombhullatás után, a gazdák közül sokan szétnéznek a piacokon, hogy megvásárolják azokat a facsemetéket, amelyek évek múltán a család kedvenc gyümölcseit termik majd.

A kerttel, nagyobb udvarral rendelkező családok közül nagyon sokaknak fontos, hogy a saját maguk által termelt terméket fogyasszák. A meglévő területet — kevés kivételtől eltekintve — mindenki igyekszik hasznosan fel- vagy kihasználni. S most ősszel van ideje a gyümölcsfaültetésnek is, tehát sok gazda mostanság néz szét a piacokon. Amúgy az árukínálatra nem is lehet panaszkodni, sokfajta csemete közül lehet válogatni. Az egyik szatmárnémeti élelmiszerpiacon találkoztunk a szatmárhegyi Petkes Zoltánnal, aki tizenkét éve foglalkozik gyümölcsfaneveléssel és ezek árusításával. A zsenge fácskák sorban egymás mellé rakva, román-magyar feliratozással s árral ellátva várják a potenciális vásárlókat. A körte-, szilva-, alma-, barack-, cseresznye- vagy meggyfafajták mellett ott találjuk a naspolya-, füge-, nektarin-, mandulafa- csemetét is.

Kialakult vevőkör

Ami a vásárlóit illeti, kialakult vevőköre van, s közülük van, aki tudja, hogyan kell bánni a gyümölcsfákkal, van, aki nem. Ha valaki igényli, ő szívesen ad tanácsokat is. Nekünk is elmagyarázza, hogyan kell szakszerűen elültetni a csemetét. Mint megtudtuk, a tavasszal történő metszésre is kell gondolni, január március elejéig lehet szó róla. Petkes Zoltánnak olyan ismerősei is vannak, akik évről évre visszatérnek, vagy vásárolni, vagy beszámolni arról, hogy van az a fácska, amit néhány év óta vásároltak. Elmondják, mi újság a növénnyel: nődögél, hogyan terem, mennyit terem, vagy ha gondok vannak, akkor mi a teendő. S ahogy szó szót hoz, megtudjuk, hogy aki akar, az talál dolgot magának alapon metszést is vállal, akár gyümölcsfáról, akár szőlőről legyen szó, például fűzfavesszővel kötözi a szőlőt, ami legalább 3 évig megmarad. Nem szereti a rongyokkal kötözést, vagy a még ennél is rosszabb módszert: a drótozást a lugasokban. A lényeg az, hogy a gazda odafigyeljen a növényre, mert ez érzi, és meghálálja a gondoskodást — összegzi tapasztalatait Petkes Zoltán.

Karikás Enikő