×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
17 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Apa, anya, gyerek a bezártságban

2020.11.26 - 17:49
Megosztás:
Apa, anya, gyerek a bezártságban
Amikor Ignác és Emma összeházasodtak, hosszan elgondolkodtak azon, hogy két- vagy többszobás lakást vásároljanak-e. Akkor volt számukra egy előnyös hitelfelvételi lehetőség, amit azonnal kihasználtak.

Végül úgy döntöttek, hogy megmaradnak a kétszobásnál, abból a megfontolásból, hogy ha jön a gyerek, nem ajánlatos, hogy magas legyen a havi törlesztőrészlet. Az autót is meg tudták venni, amihez egy jelentős összegű szülői támogatás is érkezett, így megvannak a legfontosabbak egy kényelmes élethez. Ma már ott tartanak, hogy megvan az autó is, a gyerek pedig második osztályos.

És épp most jelent meg a világjárvány, ami minden korábbi tervet és elképzelést feldúlt, mindennek keresztbe tett. Ignác és Emma távmunkát végeznek, mindkettejük számára szükséges a számítógép, és bár van a lakásban egy asztali gép, de nem a legkorszerűbb. Emma kapott egy laptopot a cégtől, Ignác számára vásároltak egy használtat, a már meglévő számítógép pedig megfelel a gyerek számára, bár valakinek mindig mellette kell lennie ahhoz, hogy kapcsolatot tudjon tartani a tanítónénivel. Ignác munkája kötetlen — a nap bármelyik órájában végezheti —, Emma is rendelkezik szünetekkel, de vannak olyan időszakok, amikor ott kell legyen a képernyő előtt. Amennyire lehet, foglalkozik a gyerekkel, amikor pedig munkája van, Ignác ül a gyerek mellé, és segít neki a feladatok megoldásában.

Ignác és Emma a gyerekváráskor azt tervezték, hogy „életre” nevelik csemetéjüket. Lényegében mindenki így gondolkodik, a gyakorlat viszont mást igazol. Az a gyakorlat, ami most van életben, minden eddigitől eltér. Mondhatják sokan, hogy volt már világjárvány, voltak már sokkal megpróbáltatóbb körülmények, de a jelenlegi azért tér el minden eddigitől, mert egy olyan fejlett világban élünk, melyben a tudomány gyors megoldásokat kellene találjon. Nem úgy tűnik, mintha ez történne. A gyerek be van zárva a szülőkkel, akik ott ülnek a laptop előtt, délelőtt hol az egyik, hol a másik szülő ülteti a gyereket a számítógép elé, elvégzik azt, amit el kell végezniük, és szinte ennyiből áll a nap, már-már hónapok óta. Amikor azt tervezték, hogy életre nevelik a gyereket, akkor eszükbe sem jutott, hogy kisgyerekkorában órákon át a számítógép előtt tartsák, hanem úgy képzelték, hogy rendszeresen kimennek a szabadba, sokat mozognak, megismertetik vele a természet minden apró örömét, ajándékát…

Arról is álmodoztak, hogy sokat lesznek együtt, de nem így képzelték el az együttlétet. Nem bezárva a lakásba, ahol alig adódik lehetőség rá, hogy néhány szót váltsanak. A csend már kezd megszokottá válni, ami negatív hatással van a gyerekre, komoly következménye lehet a fejlődésére. Emma nem mer kimenni, annak sem örül, ha valaki meg akarja látogatni — legyen az bármilyen közeli családtag —, mert fél, hogy bejut hozzájuk a vírus. Azt sem szeretné viszont, ha hosszabb ideig ezt az életmódot kellene folytatni. Nem igazán lehet eldönteni, hogy ebben az állapotban mi a megoldás a nehézségek megkönnyítésére.

A házaspár mindig vágyott az együttlétre, mindig vágytak arra, hogy közösen vegyenek részt a gyermeknevelésben, s most úgy tűnik, ennek biztosítottak a feltételei, valami mégis rosszul működik. Néha úgy érzik, amit a bezártságban tesznek, az olyan, mintha titokban tennék. Emma, amikor házasságot kötött, úgy érezte, nem hozott otthonról annyi ismeretet, nem kapott megfelelő mintát, hogy a szerepekben könnyen helyt tudjon állni. Sokat olvasott, mert azt hitte, csak azok nem tudják megoldani a hétköznapokban jelentkező problémákat, akik nem ismerik fel, meddig lehet bizonyos helyzetekben elmenni, és mi az, amit nem szabad elmulasztani, mi az, amit semmiképpen sem lehet megtenni, és mi az, amire nem szabad nemet mondani. Nem lehet semmit elvenni a férjtől a gyerek javára, és fordítva sem. A feleségnek és a férjnek nincsenek külön problémáik, csak közösek. Ez jó nekik és a gyereknek is.

Elek György