×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
11 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Általános viselkedési forma

2020.11.27 - 17:46
Megosztás:
Általános viselkedési forma
Az utóbbi évtizedekben napi témává vált, hogy milyen fontos szerep hárul a családra, hiszen a család a társadalom alapja, a társadalom pedig csak akkor válik életképessé, ha erős, jó alapokra épülő, összetartó családokból tevődik össze.

A médiában eléggé megosztó üzenetekkel, befolyásgyakorlással, példákkal találkozunk a családdal, a házastársakkal, a gyerekekkel, valamint a köztük lévő viszonyok meghatározásával kapcsolatosan. Elég sokan vitatkoznak ezekről a kérdésekről, a legtöbben csak beszélnek, majd vagy kitartanak a maguk véleménye mellett, vagy valamilyen mértékben engednek a befolyásnak, belenyugodva abba, hogy vannak dolgok, amiken nem lehet változtatni, azokat magával hozza a kor, s a fiatalokat amúgy sem lehet ma már meggyőzni, hogy kövessék a szüleik példáját, ami eléggé eltérő, és mindenki úgy hiszi, hogy neki van igaza.

A világjárvány miatt egyre szigorúbb intézkedések lépnek érvénybe, korlátozott a mozgás, a családtagok egyre többet lehetnek együtt. Adott a lehetőség, hogy formálják egymást, a szülők alakuljanak egymáshoz tulajdonságokban, szokásokban, érzelmi megnyilvánulásokban, hogy egységes mintát tudjanak felmutatni a gyerekeknek. A média befolyása gyorsan hat, sokszor észrevétlenül, és nagy befolyással van a szülőkre is, hiszen a szülők is igyekeznek fiatalosak lenni, s emiatt könnyen hajlanak arra, hogy megfeleljenek a kor kihívásainak.

Ott vannak a családtagok napokon át összezárva — amire egy-két éve még vágytak, ugyanis hasonlóra az állandó rohanás miatt nagyon kevés lehetőség volt —, de hiányzik a személyes kapcsolat, ami nélkül lehetetlenné válik a gyermek identitásának a formálása. Fellélegzés lehetne, hogy bár nem éppen kellemes, biztató és reményt adó ok miatt, de a nap huszonnégy órájában együtt lehet a család, erre mi történik ebben az állapotban? Ha nem is folyton egy légtérben, de ott vannak egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy képtelenek kihasználni ezt a lehetőséget. Ott ülnek külön-külön szobában, vagy épp egy térben vannak, és ki-ki a maga mobiltelefonját babrálja hosszú ideig szótlanul. Lehet azzal magyarázni a történetet, hogy a gyerek azért, mert otthon van, órái vannak, és tanulnia kell. A szülők dolga sem egyszerű, ha távmunkában dolgoznak, mert nem egyszerű az egyeztetés, az eszközök sem mindig tökéletesek, és hosszan sorolhatnánk még a mindennapokat megnehezítő problémákat.

De a nap huszonnégy órából áll. Lehetnek az emberek annyira elfoglalva, hogy ne maradjon idejük egymásra?

Ahhoz, hogy összehangolható legyen a szülők munkája, a gyerekeknek a tanulással eltöltött ideje és a hasznosan eltöltött közös szabadidő, szükséges lenne, hogy behatárolhatók legyenek a munkával, otthoni teendőkkel és kikapcsolódással tölthető időszakok, ami viszont kellő odafigyelés mellett sem egyszerű. De nem könnyű a mai szülők számára úgy viselkedni, hogy ők váljanak gyerekeik számára példaképekké, nem pedig az úgynevezett „celebek” vagy „sztárok”. A szülők közös magatartása határozza meg a gyerek jellemét, viselkedését, s ebben az elszigetelődést szorgalmazó időszakban azt sem lehet elmondani, hogy befolyásoló tényezőként szerepelnek a külső hatások.

A tapasztalat viszont azt bizonyítja, hogy sem a szülőkre, sem a gyerekekre nincs jó hatással a bezártság. Mindenki szabadulni akar, mindenki más társaságot keres, másra vágyik. Ennek oka lehet az, hogy amit éveken át megszoktak, beleivódott az életformájukba, nem változtatható meg rövid idő alatt. Fel lehet viszont vetni azt a kérdést is, hogy miért nem az az életforma alakult ki, amit mindenki normálisnak tekint, bár egyetlen lépést sem tett azért, hogy elinduljon a jobb irányba. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy a legtöbb család minden tagja — idősebbek, fiatalok — az általános viselkedési formát és életmódot választja, nem törekszik sem a hagyományok megtartására, sem az egyéniség kialakítására.
Így aztán ha a sokat hangoztatott családi együttlét bekövetkezik, a családtagok nem tudnak mit kezdeni azzal. Ennek kellene megkeresni az okait, hogy a megoldás útjára lehessen majd lépni.

Elek György