Akadályba ütközik a hadadi templomépítés

Építési engedély híján egyetlen kapavágást sem tudnak ejteni még Hadadon az új református templom építéséhez. A terv készen van, a tervező az egyházközség kérésére stílusában igyekezett a régi istenházához igazodni. A munka viszont nem halad, mivel a szükséges műemlékvédelmi engedélyt nem sikerül beszerezni. Tőtős Beáta lelkipásztor kérdéseinkre válaszolva elmesélte, hogy a hatályos törvények szerint egy hivatalosan is bejegyzett műemléképület háromszáz méteres körzetében csak a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával lehet építkezni. „A Degenfeld-kastéllyal szemben, a régi templomtól mintegy 200 - 300 méterrel lentebb kap helyet az új. Addig a kastélyban berendezett terem ad otthont az istentiszteleteknek” – részletezte a tiszteletesasszony. A kastélyt eredetileg a Wesselényi-család építette, majd házasság útján a Degenfeldekhez került, akik a jövőben tervezik annak felújítását. Az ingatlant a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 30 esztendőre használatba kapta a nemesi család örököseitől. Itt templomot nem alakíthatnak ki végérvényesen, mert telekkönyvileg nem a reformátusoké az épület.

Menthetetlen műemlék

A régi templomról az első írásos emlékek a XV. századból valók, de az ingatlan, amely eredetileg katolikus templom volt, sokkal régebbi lehet. A szakértők úgy saccolják, hogy az 1200-as években építhették, ugyanis a szentély része nagyon régi, az ablakok stílusa erre enged következtetni. Annyi bizonyos, hogy az istenháza a XV. században már állt. 

Tőtős Beáta az ablakokkal kapcsolatban elmesélte, hogy az új templom ablakai majd az eredeti stílusát másolják, viszont a régi épületből kitermelt köveket sajnos nem tudják már beépíteni hozzá, mert azok nagyon puhák, szétmállanak. A most még álló régi templomban a komolyabb problémák az 1990-es évek második felében kezdődtek el: az épület szerkezete elkezdett süllyedni, és statikailag erősen megromlott az állapota. A szakértők szerint ez az alatta lévő instabil talajszerkezet miatt történt. A közelmúltban a torony elvált a hajótesttől, aztán elkezdett ráborulni. 2009-ig folyamatosan próbálták javítani, ám a rengeteg anyagi áldozat és befektetett munka ellenére is kénytelenek lemondani róla. 
A Teleki Alapítvány sokszor nyújtott segítő jobbot a hadadiaknak, és az ő méréseik alapján is azt kell mondani, hogy a régi templom alatti talaj szerkezete annyira változékony, hogy semmi esetre sem lehet a templomot többé rendeltetésszerűen használni. Többször is próbáltak a talajba betonból erősítést önteni, de az rövid időn belül, egy év alatt eltávolodott az eredeti helyéről, nem is sikerült a különböző tartószerkezeteket egymáshoz kapcsolni.
Az egyházközség hosszútávú tervei között szerepel egy emlékhely kialakítása a régi templom körül. Ehhez az kell, hogy a harangokat átvigyék az új templomba, és a régi épület veszélyes részeit visszabontsák. A szentély körüli terület stabil, az lehet majd az emlékpart központi része. A több mint 20 éves problémát nem könnyű orvosolni, viszont egyelőre az új templom építése a prioritás a hadadi reformátusok számára.

Egy régi, megrongálódott vályogház áll az új templom „útjában”

A hadadiak az új templom helyéhez két telekkel is rendelkeznek. Az egyiket adományba kapták, a mellette lévőt pedig vásárlás útján szerezték meg. Az új istenháza a két telekre épülne fel. Az egyiken egy régi alapozás található jelenleg, amelyre sohasem kerültek falak, a másikon egy vályogépület áll — ez jelenti a problémát. Az az ingatlan erősen megrongálódott, olyan repedések vannak a sártéglából készült falakon, amelyek miatt menthetetlen az épület, különösen egy földtanilag instabil zónában. A műemlékvédők szerint azonban a statikailag igen veszélyes repedés ellenére meg kell menteni a házat, mert az helyi értéket képvisel. 

Azt tudni, kell hogy ez az ingatlan csak stílusában emlékezet a hadadi német telepesek házaira, de az sohasem volt az övék, így nem német-ház, ahogy arrafelé hívják a Wesselényiek által betelepített evangélikusok jellegzetes építészeti stílussal rendelkező ingatlanjait. A gondot az jelenti, hogy az utcafronton lévő ház rehabilitálásának szakmai akadályai is vannak, emellett esztétikailag sem lenne jó, ha az elkészült új templomot „eltakarná” az előtte álló régi ingatlan. Az egyházközség eredetileg bontási (a szóban forgó vályogházra és melléképületeire) és építési engedélyt kért, hogy ezt a problémát áthidalja, de most a műemlékvédelmisek akadálya gördült a megvalósítás elé. 
A szakbizottság havonta online ül össze és küld ki átiratokat, nehezen lehet javaslatokat kérni tőlük az optimális megoldásra. Annyi biztos, hogy ragaszkodnak ahhoz: az épület álljon és őrizzék meg eredeti állapotát, tehát rehabilitálják azt. A templomépítéssel viszont igyekezni kellene, nagyon fontos lenne a mihamarabbi építési engedély beszerzése, mert a munka halasztásával veszélybe kerülhet az a magyarországi finanszírozási támogatás, amely garanciát jelent a hadadiak új istenházára. Egyelőre tanácstalan az egyházközség, a napokban a nagykárolyi esperesi hivatalban a tervezővel is egyeztettek ebben a kérdésben. A találkozón Tőtős Beáta tiszteletesasszony mellett részt vett még Tolnay István, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, Farkas Zsolt is, aki Nagyváradról kifejezetten a templomépítés engedélyeztetésének elakadása miatt utazott oda. 

A próbafúrások bebizonyították, az a terület, ahova a templomot építtetni szeretné a 450 lélekszámmal rendelkező hadadi református gyülekezet, megfelelően stabil talajréteggel rendelkezik. A helyzet kétségbeejtő, a megoldásban és Isten segedelmében bízva azonban nem csüggednek a hadadiak, hiszen minél előbb szeretnének új templomban imádkozni. A nyár eleje óta a műemlékvédelmisek jóváhagyásán kívül már minden szükséges dokumentum az építtetők rendelkezésére áll, ez azonban hónapok óta húzódik, és nem tudni mi a jó megoldás, hogyan lehetséges a szóban forgó vályogépület sorsának rendezése. Amennyiben záros határidőn belül nem oldódik meg a probléma, félő, hogy a teljes engedélyeztetési procedúrát újra kell kezdenie a hadadi egyházközségnek.
„Együtt indultunk el egy úton, amelyen én a gyülekezettől sok segítséget és bátorítást kaptam. Végigmegyünk rajta és én mindenben a gyülekezet érdekeit tartom szem előtt. Az Úr legyen őriző pásztorunk!” – zárta gondolatait a hadadi lelkipásztor.

Végh Balázs