Adventi imaóra

A Kis Szent Teréz templomban imádkoztak együtt több templom fiataljai vasárnap, az adventi imaórán.

Adventi készülődésében segíti egymást több plébánia ifjúsága, így hetente Szatmárnémetiben, és Nagykárolyban is egybegyűlnek imádkozni, elmélkedni, az Úrnak énekelni. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Ifjúsági Irodája által kiadott segédanyag tematikáját követve az első adventi gyertya meggyújtásakor a hitre, december 9-én pedig a reményre összpontosítottak, és próbálták éleszteni ezt önmagukban, felfedezni környezetükben.

A Kis Szent Teréz templomban összegyűlt Krisztusvárókat az imaóra elején Ft. Danku Balázs köszöntötte, az adventi megújulás gondolatát kifejezve: „A Szentatya megnyitotta a Hit Évét. A hit és a megújulás útján akarunk járni Advent hétköznapjain és vasárnapjain. Az imaóra is ezt a jó ügyet szolgálja. Adventi koszorúnk első gyertyájának fénye jelzi, tudjuk már, hogy Istent keressük, Istenre vágyunk a szívünk mélyén. A második gyertya fényénél azt látjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Együtt haladunk, együtt megyünk társainkkal, és jó, hogy nem kell tétlenül várnunk.”

Elmélkedésükben, a fiatalok a reményt igyekeztek egymásban erősíteni: „Az adventi hangulatnak egyik szép képe, az Istenben bízó, örvendő, remélő keresztény ember. Nemcsak az adventi időre kell, hogy jellemző legyen, hogy bízzak, reméljek, hanem életemben kell elsősorban ezt kifejezzem. Életem Isten tenyerén van, Ő az én védőbástyám”.

Társaikat az elcsüggedéstől óvták: „A mai reményvesztett világnak szüksége van rád, aki magadban hordozod a remény sugarát. Istennek, szüksége van a remény gyermekeire. Ne csüggedj el, hisz neked van pajzsod és támaszod, bízzál Benne, mert Ő a te Szabadítód és Megmentőd.”

Az imaóra végén a résztvevők feltűztek egy-egy lábnyom alakú papírlapot a templom három részén elhelyezett plakátokra. Az elmélkedések alatti, hosszabb-rövidebb csendek alatt felírhatták a cetlikre vágyaikat, reményeiket vagy álmaikat – ahogy a három plakát is ezeket a címeket hordozta – majd a megfelelő helyre illesztették.

Ft. Danku Balázs a remény hordozásának küldetésével engedte el a fiatalokat: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük (Mt 18,20) – mondta Jézus. Ezzel a szándékkal, az Ő nevében gyültünk össze töltekezni. Vigyük magunkkal otthonainkba, munkahelyünkre a fényt, a reményt.”