A vidéki életnek van jövője

Nagykorú lett a romániai vidékfejlesztés mozgatórugója, az AFIR — 18. születésnapját Szatmáron termékbemutatóval egybekötött, regionális konferenciával ünnepelte, kiválósági díjjal ismerve el a „legaktívabban” pályázó polgármesterek és gazdálkodók munkáját.

A vidéki ember fejében megfogalmazódik az ötlet, a kivitelezéshez viszont pénz kell, s ekkor „bekopog” az AFIR-hoz, azaz a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségéhez — a megfogalmazás persze végtelenül leegyszerűsített, de summázza a lényeget, hozzátéve, hogy nemcsak magánszemélyek/társulások, de az Országos Vidékfejlesztési Programon (PNDR) keresztül önkormányzatok is pályázhatnak annak érdekében, hogy a falu életminőség szempontjából közelebb kerüljön a városhoz. Mint ahogy pályáznak is — hiszen mint az a csütörtök esti találkozón elhangzott, a hat megyét tömörítő Északnyugati Regionális Központ az elmúlt tizennyolc év alatt több mint 2 milliárd eurót hozott a régióba, amelyből 2500 kilométernyi ivóvízhálózat épült, 2100 kilométernyi községi út lett leaszfaltozva és 2000 kilométernyi mezei és erdei út feljavítva, de ami ennél is fontosabb: több mint 4000 fiatal indított (és maradt szülőfalujában) saját gazdálkodást/vállalkozást a vissza nem térítendő támogatások segítségével. A befektetések egy részének termékeit meg is lehetett kóstolni — a felsőbányai pékség kenyereitől, kalácsaitól kezdve a cegei sajtokon, bihari természetes almaleven, halmi boron át a monori tejig és tejtermékekig, az asztalokon, a terítékek mellett pedig Naszód vidéki krémtúró és kis dobozka koktélparadicsom fogadta a több mint 200 főnyi résztvevőt, utóbbi kedves gesztusaként annak az alig 23 éves, Bihar megyei fiatalembernek, aki gondolt egy merészet és nagyot, és 700 000 eurós pályázatot nyújtott be s nyert is el, amiből faluja határában hatalmas paradicsomültetvényt és melegházrendszert valósított meg. Nem kevésbé sikeres a története annak a máramarosi fiatalasszonynak, aki bő évtizednyi külföldi munka után jött végleg haza, most pedig egy olyan hagyományőrző központot vezet férjével együtt, amelynek két, régi házas portáján a hagyományos máramarosi falusi élet mindennapjait és évszaknak meglelő munkálkodásait mutatják be, s mint mondja, annyi látogató fordul meg az udvaron, hogy szusszanni sincs idejük. De sikertörténet mind a 32 000 pályázat, amely részben vagy teljes egészében vissza nem térítendő támogatást kapott Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szilágy és Bihar megyében a finanszírozási ügynökség létrehozása óta.

A születésnapi visszapillantóban felidéződtek a kezdetek, amikor a SAPARD-program „kísérleti megyéjeként” kinevezett Szatmárban még csak tanulták a pályázati összegek lehívásának lépéseit, és sikerült is 500 000 eurónyi támogatást lehívni, a kísérlet pedig igencsak sikeresnek minősíthető, hiszen az azóta eltelt időben ennek az összegnek a négyszázszorosa érkezett. „Úgy tervezem, hogy amikor már öreg leszek, falun fogok élni — de vezetékes ivóvízzel, gázzal, aszfaltozott úttal, egyszóval városias kényelemmel, és elfogultság vagy túlzás nélkül állítom, hogy ezekre a városi szintű életkörülményekre minden esélyem megvan. Az AFIR létrehozása óta 11 milliárd eurót „hozott” az országba, amiből 6000 vidéki kis- és középvállalkozó terveit sikerült megvalósítani, közel 400 000 hektárnyi mezőgazdasági terület öntözési rendszerét kiépíteni, 218 termékfeldolgozót megépíteni, s nem mellesleg 3732 új munkahelyet teremteni — de végül is ezek csak számok, a hangsúly a számok mögötti embereken, életeken, életkörülményeken van. Azon, hogy a vidéki fiataloknak is ugyanolyan életminőség és lehetőség legyen biztosítva, mint azoknak, akik városban élnek. Nem csak frázisként mondom, mélyen hiszem is: a falunak van jövője” — fogalmazott Adrian Chesnoiu, az intézmény országos vezérigazgatója, beszédét azzal a közmondással zárva: mintsem utolsóként a városban, elsőként a falumban.

A születésnapi találkozó részeként kiválósági díjban részesítették azokat a mezőgazdászokat, kis- és középvállalkozókat, hagyományőrzőket és polgármestereket, akik különösen aktívan mozogtak az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) kiírásai között. Szatmár megyéből Aurelia Fedorca avasfelsőfalui, Toma Betea ráksai, Pop Dumitru szatmárudvari és Incze Lajos halmi polgármester munkáját ismerték el. „A benyújtott pályázatok száma és a lehívott összegek nagysága függvényében döntöttek arról, kit érdemesítenek erre az elismerésre.

Halmi községbe valamivel több mint 4 millió eurót hoztunk, amiből épületeket újítottunk fel, utakat, utcákat alapoztunk és aszfaltoztunk le, de így épült az after school programnak helyet biztosító ingatlan is, és pályázati pénzből lesz a község úgynevezett kulturális felszerelése is, színpadtól kezdve hangtechnikai felszerelésen át a néptáncosruhákig” — magyarázta a plakett átvételét követően Incze Lajos polgármester.

Szabó Kinga Mária