A vers és a vidámság ünnepe Szatmárnémetiben

Több mint két évtizede, hogy  Czier Andrea magyartanárnőben megfogalmazódott egy másfajta, az addigiaktól eltérő szavalóverseny ötlete — legfőképp azért, hogy a gyermekek lássák, mennyi vidámság, mennyi játékosság és humor van a versekben, és sem a költemények, sem a szavalás nem csak az a „komor-komoly nyakkendős műfaj”.  
Az első Vidám Versek Versmondó Versenyét még „házi versenyként” szervezték meg a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban — amelynek díszterme adott otthont pénteken délután az immár XXI. VVVV nyitógálájának. Az ünnepségen házigazdaként Ádámkó István iskolaigazgató köszöntötte az izgatott gyermeksereget és kísérőiket, felidézve, hogy a sok évvel ezelőtt házi versenyként indított — és tematikájában azóta is egyedülálló —  megmérettetés 2009-től a tanügyminisztérium támogatását is élvezi, a diákok érdeklődése pedig töretlen iránta. „Örömmel fedezek fel régi arcokat vendégeink között — idén 15 megye 88 iskolájából 150 versmondó érkezett, és külön öröm, hogy Hunyad, Temes, Beszterce-Naszód megyéből ismét érkeztek szavalók. Köszönet illet minden, a magyar kultúrát éltető diákot és tanárt!” – fogalmazott, köszönetet mondva a támogatóknak és a szervezőcsapatnak a munkáért.

„Nagyon  szép a mi városunk, Szatmárnémeti. Remélem, mostani vendégeink közül sokan visszajönnek még, ezért arra kérem a zsűriket, ne vegyék el a gyermekek kedvét a lepontozásokkal, hogy legyen kedvük visszajönni. Ez a szavalóverseny nagy élmény lesz a versenyzőknek és az őket hallgatóknak is. A mi házigazdánk a mennyei Atya, és remélem, mosolyogva fogja szívét melengetni a sok vidám vers. A derűs embereket Isten kedveli —  viselkedjünk úgy, hogy abban Istennek is kedve teljen.” – köszöntötte a jelenlévőket nm. és ft. Schönberger Jenő megyéspüspök. 

Szejke Ottilia főtanfelügyelő-helyettes, s egyben a versenybizottság ügyvezető elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a vers nem más, mint játék a hangok ritmusával, a szavak értelmével, a gondolatok tartalmával. „A vers ritmus, a hangsorok dallama, benne elhelyezve a gondolat, amely keresi a befogadóját, s amikor megtalálja őt, a vers életre kel: gondolkodtat, kacagtat, örömmel tölti el a másik embert. És ez egy csoda, amely, ha megtörténik, a vers érthetővé válik és összeköti alkotóját és befogadóját. Ennek a csodateremtésnek vagytok ti részesei, kedves gyerekek, hiszen a versmondó versenyeken ti közvetíttek a szerző és a befogadó között.” – mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is: az elismerés a versmondó diákokat és felkészítő tanáraikat egyaránt megilleti, hiszen sok munka van egy országos fordulóig, míg a versmondó a ráhangolódás folyamatán keresztül eljut addig, hogy a vers hangsúlyai helyükre kerülnek, képei életre kelnek, lüktetése és zenéje egyéni hangot kap.

Az üdvözlő szavakat és gondolatokat követően a hámos diákok műsor összeállítása zárta a gálát — elsőként a februári Kányádi Sándor Szavalóverseny első helyezettje, Botos Hanna szavalta el a költő hangulatos, Nyári zápor című versét — mintegy felvezetőként is a szombati megmérettetéshez — , majd Ilonczai Dóra és Nagy Dominik versenytáncosok pergő ritmusú szambája, csacsacsája, rumbája következett, az összeállítás pedig Erdős Henrietta, Simon  Benjámin, Czibere Ingrid, Szabó Barbara és Orosz Johanna énekével zárult.

Szabó Kinga Mária