A tizennegyedik: Tele vagyunk élettel

Dr. Zagyva Miklós túl a nyolcvanon is folyamatosan dolgozik. Munkája nem szórakoztató időtöltés, újdonsült hobbi, pihentető kikapcsolódás, hanem egyenes folytatása mindannak, amellyel egész életén át a betegeket szolgálja: gyógyít. Gyógyít a bajok, betegségek, rendellenességek olvasmányos leírásával, jó tanácsokkal, olyan ésszerű, mindenki számára elérhető praktikákkal, javaslatokkal, amelyek kerülve a felesleges gyógyszeres, vagy műtéti beavatkozásokat, a természet törvényeinek betartására, testünk, szerveink természetes igényeinek figyelembe vételére hívják fel a figyelmünket. 
Közhasznú tevékenységének van még egy fontos, indirekt üzenete: a hivatás, a szolgálat egy életen át végig kíséri mindazokat, akik nem véletlenszerűen vagy érdekből sodródtak a pályára. Naponta óvja, védi őket az elsekélyesedéstől, közömbösségtől, érdektelenségtől, leépüléstől.

A közismert belgyógyász eddig 14 kötetet készített, jelentetett meg, ez egy teljes egészségügyi kiskönyvtár, ami tudomásom szerint erdélyi magyar kultúránkban egyedülálló teljesítmény. A történet azonban itt még nem ér véget, hiszen az ő esetélben minden megjelenés időpontjában már újabb tervek, témák körvonalazódnak.
Ezekben a kötetekben több ezer oldalon, zömmel saját készítésű illusztrációkkal, sok humorral oszt meg mindannyiunk számára olyan hasznos ismereteket, amelyek megóvnak az indokolatlan félelmektől, tanácstalanságtól, a mértéktelenül fogyasztott és gyakran káros mellékhatású gyógyszerektől, felesleges sebészeti beavatkozásoktól mindenkit, aki figyelmesen olvassa a leírtakat. 

Legújabb kötetének első sorai is erre figyelmeztetnek egy több ezer éves tapasztalat, felismerés újra felfedezésével: „Bonyolultabb és tökéletesebben működő mestermű, mint egy élőlény, nincs, és ez a megállapítás az emberi testre, szervezetre is érvényes. Az ember teste több mint nyolcvan évet működik éjjel-nappal, legtöbbször cserealkatrész nélkül, van-e még ilyen szerkezet?”  
Zagyva doktor úr, legújabb, több mint kétszáz oldalas kötetének címe: Tele vagyunk élettel. A könyv négy fejezetet tartalmaz: A szív, A vese, A tüdő, A máj, vagyis testünk négy létfontosságú szervét és a velük kapcsolatos gyakori gondokat, problémákat tárgyalja a tőle megszokott közvetlenséggel, közérthetőséggel úgy, hogy a tudományosság se csorbul, hanem közelebb kerül, érthetőbbé válik az érintettek számára, akik közül azt se sokan fogják majd felismerni, hogy a borító csipkeszerű terülődísze nem más, mint felnagyított egészséges májsejtek bonyolult rendszere.
Véleménye szerint a tüdő legjobb gyógyszere a tiszta, friss levegő, a folyamatos kapcsolat a természettel, a májat, a vesét meg kellene óvni az őket bomlasztó mérgektől és ártó gyógyszerektől, a szívet pedig a napi rendszeres, de nem megerőltető mozgással és az ártó anyagok (pld: nikotin) elkerülésével lehet hosszan jó állapotban tartani.

Nem kérdeztem a szerzőt arról, hogy mire utal a cím, de nem nehéz kitalálni. Ez is, mint az eddigi kötetek, arra hívja fel a figyelmet, hogy valamennyien egy tökéletesen működő mesterműnek, a testünknek a felelős tulajdonosai, őrei vagyunk. Nekünk ezzel kapcsolatban feladatunk, hogy a felelőtlen, tékozló, ártó életmódunkkal ne akadályozzuk ennek az ajándékba kapott „csodának” a zökkenőmentes működését.

A kötet a szatmárnémeti Baraprest könyvüzletben kapható, a borítótervet, az illusztrációkat, a szerkesztést ezúttal is a szerző készítette.

 Muhi Sándor