A szenátus után a képviselőház is elfogadta az új nyugdíjtörvényt
Elfogadta hétfőn este a képviselőház az új nyugdíjtörvény tervezetét. A kormány jogszabályjavaslatát 199 képviselő támogatta, 39-en elutasították, 17-en tartózkodtak a szavazáskor.
Az új nyugdíjtörvény tervezetét módosításokkal fogadta el a házszavazás előtt a képviselőház munkaügyi bizottsága.
Fenntartható rendszer
A bizottság jelentése hangsúlyozza, hogy a cél egy pénzügyileg fenntartható nyugdíjrendszer jogi keretének a megvalósítása. A jogszabályjavaslat a hozzájárulás elvén nyugszik, és a gazdasági realitáshoz igazodó indexálási mechanizmust ír elő.
Az új szabályok értelmében 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig ismét nőni fognak a nyugdíjak az új képlet szerinti újraszámolás nyomán.
65 év a nők esetében is
A jogszabály azt is előírja, hogy a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). Ugyanakkor a nők nyugdíjkorhatára 2035-ig fokozatosan eléri a férfiakét, és 65 év lesz.
Különleges esetek
A képviselőház munkaügyi bizottságában elfogadott módosítás szerint különleges munkakörülményeknek megfelelő nyugdíjra jogosultak a széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelő egységeiben, illetve a villamosenergia-termelési folyamatban vagy a szénbányászatban közvetlenül részt vevő dolgozók.
Igazolni az életben létet
A tervezet azt is előírja, hogy a külföldön élő román állampolgárságú nyugdíjasoknak „életben léti” igazolást kell aláírniuk az illető ország hatóságai előtt.
A szenátus múlt héten fogadta el a tervezetet, amelynek hatályba lépése esetén jövőre 4,7 millió érintett nyugdíját számolják újra. A képviselőház döntő házként szavazott róla.
Nagyobb támogatást akartunk volna nyújtani a kisnyugdíjasoknak
Csép Éva Andrea, az RMDSZ családügyi politikusa elmondta, hogy a törvény messze nem tökéletes, és a sürgősségi parlamenti eljárásban tárgyalt verzió nem tér ki bizonyos kategóriák esetére. „Erkölcsi kötelességünk a nyugdíjasokat támogatni, ezért is szavaztuk meg a nyugdíjpont növelését 13,8 százalékkal. A nyugdíjemelés mértéke azonban nem elégséges, nagyobb támogatást akartunk volna nyújtani a kisnyugdíjasoknak. Nem csak ez a baj a törvénnyel, hanem hogy nélkülözte a vitát. Gyorsított, sürgősségi eljárásban, a kormány nyomására kellett megszavaznia a parlamentnek a törvényt. Szükség lett volna nagyobb szakmaiságra azért, hogy ne kelljen rövid időn belül újra és újra módosítani és javítani.” – mondta. Mint kifejtette, a most elfogadott törvény erőssége, hogy felszámolja a társadalmi egyenlőtlenségeket azáltal, hogy bevezeti az úgynevezett „stabilitási díjazást” – azaz többletpontokat ad a kötelezően ledolgozott 25 év utáni munkára. Ezzel ösztönzi az aktív munkavállalást, előnyben részesíti a hozzájárulás elvét, valamint kiszámíthatóságot nyújt.
„A nyugdíj vásárlóerőjének megőrzése a legfontosabb, hiszen a százalékbeli növekedés sokszor minimális pénzbeli emelkedést eredményez, ezek felszámolása érdekében, az újraszámításig javasoltunk havonta egy 250 lejes plusz juttatást a kisnyugdíjasoknak, valamint a 13. nyugdíj bevezetését azok számára, akiknek az országos átlagnyugdíj alatt van a havi bevételük. Továbbá a családpolitikai rendszer támogatásáért nem büntetni, hanem jutalmazni kell az anyákat, akik gyereket vállalnak, a gyermeknevelési szabadságon kapott nyugdíjpontokon emelni kell, hiszen egy társadalom akkor vallhatja, hogy családcentrikus, ha minden szinten megteremti a feltételeket ahhoz. Sajnos ezeket a javaslatainkat ezúttal visszautasították, de a munkát folytatjuk, az RMDSZ továbbra is a méltányos nyugdíjas évek biztosítása érdekében dolgozik” - fogalmazott.
Hírszerkesztő
