Kenyérdágulás: a szegény embert még az ár is húzza!
Már egy ideje 10 lejbe kerül egy valamire való kenyérnek a kilója, ami a Covid előtt 4 lej volt, a járvány végén meg valahol 6 lej körül járt. Az idei aszály ellenére tűrhető minőségű és mennyiségű volt a búzatermés, kiugró mértékű áremelés a gabona hiánya miatt nem lesz, de az akadozó ukrán és orosz export már megmutatta a hatását és a román malompiari szakemberek szerint az energia ára lesz az, ami miatt a tél folyamán még tovább fog drágulni a kenyér. A gáz- és áramárak miatt jövő év elejére 12 lejnél is többe fog kerülni egy kilónyi rendes kenyér.
Belegyúrják a drágulást
A helyzetet súlyosbítja, hogy Románia jellemezően exportra termelő agrárország, feldolgozóipara gyenge, tehát hiába jó a búzatermés egy évben idehaza, a külföldi gabonatőzsdék árai a mérvadóak, nem a belföldi piacé. A gabona ára a felét teszi ki a költségeknek, ha tehát négyszeresükre drágulnak a költségek másik felét kitevő energiahordozók, a drágulás nincs, hogy ne jelenjen meg a kenyér árában.
Magasabb az átlagnál
Európában mindenütt sokkal drágább a kenyér, mint egy éve volt — egy Eurostat felmérés adatai szerint pont a legszegényebb országokban emelkedett a legtöbbet az első számú pékipari terméknek az ára. Az EU-s listavezető Magyarország, ahol több mint hatvan százalékos kenyérár-drágulást mértek, Romániában 25 százalék körüli volt – az Eurostat statisztika szerint –, a drágulás, augusztus végéig, az uniós átlag 19 százalék. Európában legkevésbé Svájcban drágult a kenyér, mindössze 5 százaléknyit.
Princz Csaba
