A szatmárnémeti vasútállomást fogadták örökbe

Muhi Sándor művészettörténész Interjú a szatmárnémeti vasútállomásról címmel tartott rendhagyó órát az Avram Iancu iskola diákjainak, amelyen részt vettek a projektvezetők és több pedagógus is.

„Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket, és felelősséget vállalnak értük” — áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kulturális Főosztálya által indított örökségvédelmi program, az Örökségünk őrei — Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom szabályzatában.

A szatmárnémeti Avram Iancu Általános Iskola VIII. C osztálya Gárdos Blanka és Rácz Melinda tanárnők irányításával kapcsolódott be a programba. Ők a szatmárnémeti vasútállomást fogadták örökbe, egy fél éven át felfedezik és másokkal is megismertetik az épületet, történetét és azon sajátosságait, amelyek egyedivé teszik. Tegnap Muhi Sándor művészettörténész Interjú a szatmárnémeti vasútállomásról címmel tartott rendhagyó órát a diákoknak, amelyen részt vettek a projektvezetők és az iskola több pedagógusa. Muhi játékosan ismertette meg a vasútállomás és a vasút történetét, de kitért a város, valamint a vasúti közlekedés megyei részleteire is. Kérdéseket tett fel a diákoknak, és a diákok is kérdéseket tettek fel számára. A diákok minden jó válaszért pontot kaptak, a végén értékes dokumentumokat, fényképeket kaptak, amik segítenek majd számukra, amikor kimennek a vasútállomásra, hogy ott megtekintsék azokat az épületrészeket és emléktáblákat, amelyekről Muhi Sándor fényképeket készített. A diákok megtudhatták, hogy Szatmárnémetiben már az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt eltervezték a vasút építését, de a forradalom miatt elhalasztották a kivitelezést. A szatmárnémeti vasút 1871-ben, a vasútállomás 1892-ben készült el. A vasútállomást Pfaff Ferenc és az általa vezetett tervezőiroda szakemberei tervezték, ez az iroda a budapesti közlekedési minisztériumhoz tartozott. A vasúti közlekedés irányítása katonai pontossággal történt, büszkeség volt a vasútnál dolgozni. Muhi beszélt a vasúti közlekedés történetéről, az óránkét harminc kilométeres sebességgel haladó gőzmozdonyoktól kiindulva, eljutva a gyors vasutakig, amelyeken a vonatok akár hatszáz kilométeres óránkénti sebességgel is haladnak. Szatmárnémetiben közlekedett keskeny vágányú kisvasút, omnibusz, azaz lóvonat is, a Zsuzsi viszont Erdődre, a másik irányba pedig Bikszádra is eljutott.

A rendhagyó óra végén az előadó által feltett kérdésekre helyes választ adó diákok jutalomban részesültek, s az elhangzottak segítik majd őket a helyszínen való eligazodásban és a vasútállomás még megmaradt értékeinek felfedezésében.

Elek György