A sertés-törvény alkalmazási módszertanának javítását kéri a mezőgazdasági minisztertől Magyar Lóránd

Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke és Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselők törvényt dolgoztak ki a sertéstartás támogatására és a járvány felszámolására az országban. 

Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet, amely az április végi szavazást követően törvényi erőre is emelkedett, gyakorlatilag több kategóriára osztja a sertéstartókat annak érdekében, hogy a járvány megfékezéséért hozott azonnali intézkedések ne lehetetlenítsék el sem a háztáji sertéstartók működését, sem az ipari gazdaságokét.

 A törvény értelmében első kategóriába sorolták azokat a háztáji sertéstartókat, akik saját fogyasztásra tartanak állatot, ebben az esetben szükséges regisztrálni a háztáji sertéseket az Országos Állatazonosító és Nyilvántartási Rendszerbe (SNIIA), valamint fülszámmal kell ellátni őket. A cél az volt, hogy ne korlátozzák a saját fogyasztásra tartható sertések számát. A második kategóriába azok a háztáji gazdaságok tartoznak, akik a saját fogyasztás mellett kereskedelem céljából is tartanak sertést, nekik szintén regisztrálniuk kell az Országos Állatazonosító és Nyilvántartási Rendszerben (SNIIA), állatorvosi felügyelet alatt tarthatnak, kereskedhetnek sertéssel és szaporíthatják azokat, valamint őstermelői engedéllyel és eladási füzettel kell rendelkezniük. 
A háztáji gazdaságok mellett külön kategóriába kerültek a sertéskereskedelemmel foglalkozó cégek, amelyek minden állategészségügyi szabályozásnak meg kell feleljenek.

A törvénnyel és annak betartásával kapcsolatban a legnagyobb gondot az okozza, hogy a mezőgazdasági minisztériumban, a törvényt kidolgozók munkájától függetlenül olyan alkalmazási normákat fogalmaztak meg, amelyek betartása lehetetlen a kis gazdaságok számára – például a disznós ól mellett folyóvízzel ellátott öltözőnek kell lennie, ami valljuk be, háztáji gazdaságok esetében leginkább a megvalósíthatatlan kategóriába sorolható. De gondot okoz az eladással vagy vágással járó sok papírmunka, bürokrácia is.

„A célunk az volt, hogy törvény által biztosított lehetőséget teremtsünk arra, hogy a családi gazdaságok, kisgazdák is lehetőséget kapjanak az általuk nevelt állatok értékesítésére. Hangsúlyozom: a törvény kidolgozásakor is a kisebb gazdálkodók javát akartuk szolgálni, anélkül, hogy a tevékenységüket olyan, akár európai uniós szabályok nehezítsék, amelyek sokszor a túlszabályozással el is lehetetlenítik a munkát. Az alkalmazási normák kidolgozásakor viszont pont ez történt, azaz olyan bio-biztonsági és egyéb előírások betartására kényszerítik a kisebb gazdaságok vezetőit, hogy azok inkább feladják a tevékenységüket” – mondja Magyar Lóránd.

Az utóbbi időben a törvény azért is került újra a figyelem középpontjába, mert Szatmár megyében a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság emberei többezer lejes büntetéseket szabtak ki, miután a megvásárolt és leölt sertések esetében magánszemélyeknek a törvény alkalmazási módszertana által túlbürokratizált folyamatokat nem sikerült betartaniuk.
„Mindenképp változás kell, a gazdálkodók javát kell szolgálja a törvény, nem pedig ellenük dolgozzon” – hangsúlyozza a parlamenti képviselő. 

Közlemény