×
2024. 02 27.
Kedd
Edina
10 °C
szórványos felhőzet
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.58 RON
100HUF = 1.28 RON
Két barangoló

A Radnai-havasok büszke óriása — a Nagy-Pietrosz-csúcs

2022.06.24 - 09:03
Megosztás:
A Radnai-havasok büszke óriása — a Nagy-Pietrosz-csúcs
Felhők fölé magasló, impozáns csúcsok, markáns kárgerincek, vadregényes morénák, virágszőnyeggel borított hegyoldalak, titokzatos katlanok és jégkorszakot idéző gleccsertavak várnak felfedezésre a megunhatatlan Radnai-havasokban.

A Radnai-havasok (Munţii Rodnei) a Keleti-Kárpátok hegyvonulatának legmagasabb és egyben a legtöbb alpesi vonással rendelkező tagja. Magját túlnyomórészt kristályos pala és metamorf kőzetek alkotják, amelyet a széleken harmadkori üledékes kőzetek öveznek. A hegység a miocén korszakban, mély törésvonalak mentén, aszimmetrikusan kiemelkedett. 
Az eljegesedés négy szakasza és az erózió morzsoló ereje keményen megdolgozta, majd a jégtakaró elolvadása után kőomlások és gleccservölgyek alakították ki jelenlegi formáját. A hegység déli nyúlványai jellemzően hosszabbak és lankásabbak, mint az északiak. Legmagasabb bércei többnyire a főgerinc mentén sorakoznak, kivétel a Nagy-Pietrosz-, Nagy-Bukuly- és a Grohotú-csúcsok, amelyek a legmarkánsabb északi oldalgerincet ékesítik.

hirek/2022/junius/17/1-meteorologiai-allomas.jpg

Míg a masszívum déli oldala egységes tömbként emelkedik az őt határoló völgyek fölé, északon meredek leszakadásokkal három glaciális katlanra oszlik: a Kis-katlanra (Zănoaga Mică), a Nagy-katlanra (Zănoaga Mare) és a Mosolygó-tó katlanjára (Zănoaga Iezerului). Az első kettőt a Vörös-torony (Turnul Roşu), az utóbbiakat pedig az Öreg-láb (Piciorul Moşului) nevű gerinc választja el egymástól.

A Radnai-havasok és egyben a Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, Nagy-Köves vagy Köves-havas. (Vârful Pietrosul Rodnei). Elnevezését jellegzetes köves terepéről kapta, míg 1940–1945 között Horthy-csúcsnak nevezték.

hirek/2022/junius/17/8-havasszepe.jpg

„Kő-evangelium.
A föld történetéből
Egy ősi, titokzatos fejezet.
Felírva találjátok ezeket
A Nagykőhavason.
Írták az áradó és apadó
S lassan visszavonuló tengerek
Anno egyben,
Ama első napon.
Az Embernek előtte.
Mikor csak Isten volt és a hegyek.” (Reményik Sándor: Kő-evangelium)

hirek/2022/junius/17/4-koomlasok-kozott.jpg

A csúcs első meghódítása 1796 augusztusában Kitaibel Pál és gróf Waldstein Ádám természettudósok, Schütz János festő, valamint helybeli vezetők nevéhez fűződik.

Két oldalból is megközelíthető jelzett túraútvonalon. Mi a legismertebb, Borsáról induló gyalogtúrát választottuk.
A kolostor (Mănăstirea Borşa Pietroasa) parkolójától indultunk, folyamatosan a kék sáv jelzést követve egészen a nemzeti park bejáratáig. Széles, köves erdei úton haladtunk egyre felfelé, 400 méter emelkedés után kialakított pihenő várt ránk, hogy felkészítsen a további folyamatos emelkedőre. Fenyőerdőben haladtunk a kijelölt dózerúton, amelynek makacs, köves felszíne igencsak igénybe vette erőnket. Csak 1600 méter fölött értünk ki az erdőből, ahol nemsokára az út bal oldalán egy forrásra bukkantunk. Balkanyarral haladtunk tovább, s ezen a ponton már szép kilátásunk nyílt a Nagy-katlanra és a Vörös-torony gerincére.

hirek/2022/junius/17/3-mosolygo-to.jpg

Hosszú, erőteljes kaptatóval kereszteztük a törpefenyővel telepített Öreg-láb gerincet, miközben elhaladtunk az 1996 februárjában ezen a helyen lavinabalesetet szenvedett öt borsai turistára emlékező kereszt mellett.
Az emelkedő vége felé egy szélesebb jobbkanyarral érkeztünk meg a Mosolygó-tó katlanjába.
Az első feltűnő jelenség az 1786 méter magasan épült meteorológiai állomás épülete. A széles köves utat felváltja a törpefenyők és borókások között kúszó vékony ösvény, mely fenékmoréna-halmokon vezet át a gleccserkatlan mélyén elhelyezkedő tóhoz.

A Mosolygó-tó (Lacul Iezer) a Nagy-Pietrosz északi oldalának keleti kárfülkéjében, 1825 méter magasságban foglal helyet. Nevét 1907-ben kapta, vize a Köves-patakot táplálja. 0,35 hektáron terül el, és legnagyobb mélysége 2,5 méter, aljzatmoréna veszi körül, és látogatásunkkor virágzó rododendronbokrok tették még szebbé az amúgy is varázslatos tájat. A katlan falai megmászhatatlanok. Csak a nyugati-délnyugati oldalban, megkerülve a tavat sikerült egy szerpentines ösvényt kialakítani a nyereg felé.

A tó közelében két további lavinabaleset emlékhelyét találtuk. 1944. január 13-án 15 salgótarjáni leventét temetett maga alá a hó. Az ő emléküket őrzi a 2003-ban felállított kopjafa; a 15 éves Rodrig Nemeş pedig 1995 márciusában járt szerencsétlenül ugyanitt.
A tó partjáról ijesztően hatott ránk a szinte függőleges hegyoldal, melyen keskeny ösvény cikcakk alakzatban cikázva futott végig végső célunk felé. 

hirek/2022/junius/17/11-koves-dozer-ut.jpg

„Szikla. Döbbentőn tornyosodik föl.
Csak tekintetem kúszik föl reá
Függőleges falon.
És visszahull.”

Ám a rajta való haladás sokkal barátságosabb és kellemesebb volt, mint vártuk. A gerincig vezető 450 méter szintkülönbséget figyelmesen tettük meg, de hol a mormoták füttyhangja, hol pedig a millió színben pompázó vadvirágok csábítottak el.

A gerincre érve hirtelen kitárul a horizont, déli és keleti irányban, ameddig a szem ellát, hegygerincek sorakoztak. Itt kettéágazik a jelzés: jobbra kanyarodva a Nagy-Pietrosz-csúcsra, míg egyenesen haladva a főgerinc többi óriásai felé folytathatjuk utunkat.

Ez lett volna a legkönnyebb és legszebb része a gyalogtúrának, hiszen a csúcsig már csak 70 méter szintkülönbséget és alig 450 méter távolságot kellett megtenni. Ám a hegység pont arról nevezetes, hogy gyorsan változik időjárása. Így mire felértünk, sűrű tejköd ereszkedett a II. világháború alatt épített, a csúcson álló katonai megfigyelőre. Szép időben viszont minden égtáj felé ragyogó a kilátás. Északra a Visó-völgy fölött magasodó Máramarosi-havasokat, nyugatra a Széplest, délre a Borgiói-hegységet, míg keletre a Radnai-havasok vonulatát csodálhatják meg.

hirek/2022/junius/17/10-csucsjelzo.jpg

Feljutni a legmagasabb óriás tetejére igazi győzelmi érzés. Áthatott minket a csodálat, az áhítat és a természet iránt érzett mélységes tisztelet. Bár az 1300 méter szintkülönbség jó erőnlétet igényel, a köves út pedig megfelelő felszerelést, minden fáradságot megér, hogy megismerjük a Radnai-havasok légvadregényesebb vidékeit is.

 Habarics Ilona