×
2022. 05 21.
Szombat
Konstantin
18 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.67 RON
100HUF = 1.29 RON
Publicisztika

A megélhetés is kultúrafüggő

2020.05.26 - 16:18
Megosztás:
A megélhetés is kultúrafüggő
Tamás érettségire készül. Az a terve, hogy bejusson a zeneakadémiára. Mindig komolyan vette a tanulást: nagyon sok időt tölt a zongora mellett, és legalább annyi időt tölt a tananyag elsajátításával.

Nincs olyan tantárgy, amit nem tanul azzal a magyarázattal, hogy úgysem lesz rá szüksége. Az a véleménye, hogy mindent kell tanulni, mert nem csak egyszerű zenész akar lenni, hanem kultúrember. Vannak, akik mosolyognak, amikor ezt hallják. Mi az, hogy kultúrember? — teszik fel a kérdést. Lassan oda jutunk, hogy megélhetési problémákkal kell megküzdeni, nem lesz idő a szórakozásra. Igen, elég sok ember a kultúrát a szórakoztatóiparba sorolja.

Tamásnak az véleménye, hogy a megélhetés is kultúrafüggő. A megélhetéshez is olyan dolgokra van szükség, melyek nem a tudományokból származnak, hanem a kultúra világából. Amikor néhány évtizede elindult az a folyamat, hogy mindenki tanuljon, mert a technika annyira fejlődik, hogy csak képzett emberek tudnak majd ellátni komolyabb feladatokat, azt hittük — azt reméltük —, eljött a józan ész korszaka. Akkor még nem sejtettük, hogy a nagyon sok embernek diplomát adó egyetemek nem adnak megfelelő tudást. Diplomás robotokat neveltek, akikből később olcsó munkaerő válhat.

Tamás nem tudós akar lenni, hanem művelt zenész. Jól tudja, hogy attól még nem lesz biztonságban a megélhetése. Nem kíván abba a kategóriába tartozni, melynek tagjai diplomás napszámosok. Konkrét felismerésekkel kívánja viszont bizonyítani, hogy ha növekszik a tárgyi tudással rendelkező emberek száma, akkor azok felülkerekedhetnek a tudatlanok hatalmán.

— Nem attól tartok — állítja Tamás —, hogy nem sikerül az érettségim és a felvételim. Sajnos éppen az a baj, hogy túl könnyű az érettségi és a felvételi. Hogy a statisztikák mást mutatnak, arra éppen az a magyarázat, hogy a végzősök a minimális ismeretekkel és rálátással sem rendelkeznek. Ilyen fiatalok kerülnek be előbb-utóbb a közigazgatásba és a politikába, döntéshozói pozíciókba. Én amiatt vagyok kétségbeesve, hogy az online oktatás idején lelassult az oktatás, formai jelleget kapott, azt is mondhatnám, hogy látszatoktatás. Annak, aki nem akar tanulni, jó ez a módszer, de aki tanulni akar, annak lemaradás. A szomorú az, hogy azok is bejutnak majd egyetemekre, akik nem tanulnak. Ők is az észosztók közé kerülnek, és úgy teszünk majd, mintha nem tudnánk, miért halad ebbe az irányba a világ.

Tamás ott ül a szobájában, tanulmányozza a kottákat, gyakorol a zongorán, máskor matematikát, történelmet, kémiát tanul.

— Kilóg a világból ez a fiú — jegyezte meg az egyik tanára. Nem titkolja, hogy nem tartozik a kedvencei közé. Nem kedveli azokat a diákokat, akik túl sokat kérdeznek, mindig pozitívan állnak hozzá az oktatással és a viselkedéssel kapcsolatos dolgokhoz, nem örülnek annak, ha elmaradnak az órák, így a több hete tartó lazaságnak sem örülnek. Tamásnak nincs kifogása az ellen, ha a tanár azt tanácsolja a diáknak, hogy járjon magánórára, de ezt akkor tartja értelmesnek, ha az órák százszázalékosan ki vannak használva, a diák pedig még több ismeretet szeretne megszerezni. Az online oktatás a túlélés egyik eszköze. A tanítani és tanulni vágyók szeretnének túl lenni ezen a módszeren.

Tamás szülei sohasem befolyásolták fiukat abban, hogy milyen pályát választ. Tudták, hogy mindene a zongora, s abban bíztak, hogy fellép majd híres hangversenytermekben, és őt tapsolja majd a közönség. Tamásnak az volt az álma, hogy zenéje majd visszhangra talál a hallgatóság lelkében, amely találkozik azokkal az üzenetekkel, amelyek zongorajátékából visszhangzanak.

— Ha a zene, a kultúra helyet kap az emberi lelkekben, akkor nem kell félni attól, hogy a csak diplomával, hanem bizonyossá válik, hogy a tudással, a jó érzéssel és a jó szándékkal rendelkező emberek kerülnek majd döntéshozói pozíciókba, akár húsz-harminc évesen is, ha rendelkeznek a számukra kijelölt feladat elvégzéséhez szükséges tapasztalattal.

Tamás leült a zongora mellé, és elkezdett játszani, elmerült a zenemű csodájában.

Elek György

Cookie