A Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki Kállai Karolinát

Kállai Karolina a mikolai általános iskola tanáraként nemzedékek lelki, szellemi útravalóját gazdagítja évtizedek óta. A református egyházközség gyermek- és ifjúsági munkájában önkéntes munkája nyomán születtek meg évek óta a gyakori evangelizációs programok közkedvelt tevékenységei. A pedagógia modern eszközei, az oktatás legújabb módszertana segítségével váltak keze nyomán élménnyé a foglalkozások. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Mikolai Református Egyházközség Egy a nemzet programja együttműködése keretében évek óta lelkes tagja a mikolai gyerekekkel együtt az Aranyosapátiban szervezett Nemzeti Olvasótábornak, az itt fűződött kapcsolatok révén eljutottak magyarországi szavalóversenyekre is. Az Európai Magyarokért Alapítvány SzékelyKapuk – ZöldKapuk nemzetközi program regionális program képviselőjeként aktív szervezője az évenként meghirdetett ökocivilizációs, valamint betlehemes programnak. E program révén jutott el nagyon sok mikolai gyerek is horvátországi jutalomkirándulásra, amelyre a tanárnő felelősséget vállalva évről évre örömmel elkíséri őket. A mikolai magyar kulturális életet szervező Rákóczi Kulturális Egyesület tagjaként a citerazenét kedvelők szervezője, de a civil szervezet egyéb tevékenységeinek is a szervezője. Helytörténészként folyamatosan gyűjti a falu történetével kapcsolatos dokumentumokat, amelyekről szakdolgozatban és cikkekben számol be. Kutatásai során kerültek fel Kárpátalján a Szolyvai Emlékpark márványtábláira nemcsak a mikolai, hanem az ugocsai Halmi járásból és Szatmár megyéből elhurcolt civil és a II. világháború ismert áldozatainak a nevei is. Kutatásainak eredményeiről a 2019-ben és 2020-ban a Szolyvai Emlékbizottság Emlékkönyvében megjelent tanulmányában számolt be.

Élete, munkássága

Mikolában született, ezért Mikola a szíve csücske, ott járt nyolc évig a Gellért Sándor Általános Iskolába (akkor még nem volt elnevezve). Középiskoláit a szatmárnémeti D-na Stanca Líceumban kezdte, a Faipari Líceumban folytatta, ugyanott érettségizett. Két évig részesült egészségügyi képzésben, tizenegy évig volt ápolónő a szatmárnémeti idősek otthonában. 1990-ben beiratkozott a nagyváradi Sulyok István Főiskolára, ahol 1995-ben szerezte meg a vallástanári diplomát. A tanulással párhuzamosan református vallást tanított a szatmárnémeti 13-as és 3-as számú iskolákban. A kezdeti időszakban engedélyezték a vallástanítást az iskolákban, de nem fizették. Így egyszerre tanult, tanított és végezte a munkáját az idősek otthonában. Mivel az állam akkor még nem ismerte el a Sulyok István Főiskolát, 2000-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem vallástanár szakán államvizsgázott, hogy legyen elismerve a diplomája. Jelenleg két egyetem két vallástanári diplomájával rendelkezik. 2012-ben végezte ugyancsak a BBTE-n a történelem szakot. Erre amiatt volt szükség, mert rohamosan csökken a gyereklétszám, s csak úgy dolgozhatott volna vallástanárként, ha négy-öt iskolában vállalt volna órát.

2018–2020-ban a Franz Kett Pedagógiai Intézet által szervezett multiplikátori képzésen vett rész és tett sikeres vizsgát Nagyváradon. Ennek az új pedagógiai módszernek az akkreditálása folyamatban van Romániában. Már képeznek ki pedagógusokat, akik hasznos oktatási módszernek tartják.

Az elmúlt huszonöt évben a szatmárnémeti Dr. Vasile Lucaciu Általános Iskolában és Mikolában tanított. Ebben a két iskolában van a címzetes állása. Az utolsó öt évben tanított az egri Csűry Bálint Általános Iskolában is történelmet.

A hagyományőrzés kisgyerek korától a rendszeres tevékenységei közé sorolható. Édesanyja hagyományőrző volt, minden népies tárgyat gyűjtött, különösen a szőttes minták felkutatásával és elkészítésével foglalkozott, ennek folytatása a tervei között szerepel.

Református vallástanárként nagy hangsúlyt helyezett mindig a hagyományőrzésre, a betlehemezésre. Az országos betlehemes találkozók szervezése is a nevéhez fűződik.

Az egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások megtartása kiemelt feladata volt, és az ma is.

Elek György