A madarak és a természet tisztelete

Pauliuc Csilla, a Mikolai Általános Iskola biológiatanára 2004 óta vezet madarász szakkört az iskolában, tanári első fokozati vizsgája témájául is a madarász csoport tevékenységét választotta.

Pauliuc Csilla tizennégy éve tanít biológiát a Mikolai Általános Iskolában, és jó ideje aktív tagja a Román Madártani Egyesület szatmárnémeti osztályának. Azóta igyekszik a saját tanítványaival is megszerettetni a madarak világát. 2004 óta vezet madarász szakkört az iskolában, amelyet a környék védett madaráról, a bíbicről neveztek el, annak latin elnevezésével, Vanellus néven. A kezdeti háromról mostanra 22-re emelkedett a madarász csoport tagjainak száma, akik mindannyian tagjai a madártani egyesületnek is. „A részvétel nem kötelező, az csatlakozott, aki kedvet érzett hozzá. Vannak középiskolás, illetve egy egyetemista diák is, akik évek óta visszajárnak a csoport tevékenységeire. A szakkör keretében havi egy alkalommal tartunk foglalkozást az iskolában órák után, amikor a gyerekek megismerik a madarak kinézetét, táplálkozását, életterét, összefüggésben az életmódjukkal, védelmük fontosságával. Fontosnak tartottam, hogy elsősorban a saját környezetük, Mikola környékének vadon élő madárfajait ismerjék meg, ezért rendszeresen teszünk kirándulásokat a környékre, ahol szabad szemmel vagy távcsövek segítségével figyeljük meg a madarakat. A gyerekeknek madárhatározójuk is van, amelyben lelkesen keresik a megfigyelt madarat, hogy az alakja, színezete alapján azonosítsák. Megtanulják a hangjuk alapján is azonosítani a madarakat. A környék legjellemzőbb hangú madarait, a széncinkét, zöldikét, csilcsalp füzikét, feketerigót, sárgarigót, egerészölyvet, bíbicet, fácánt, fakopáncsot már a hangjuk alapján is rögtön felismerik. Emellett kéthavonta nagyobb kirándulásokat teszünk a védett területekre, a Túr mentére, a Berki-tavakhoz, és minden évben részt veszünk az őszi és januári nemzetközi madárszámlálásokon. A szakkör keretében a diákok egyéni és nagycsoportos madármegfigyeléseket végeznek, madárhangokat tanulnak, vetélkedőket szerveznek a madarakkal kapcsolatos ismereteikről, nyomot olvasnak a hóban, tollakat gyűjtenek. A gyerekek örömmel vesznek részt a megfigyeléseken, sikerélményük van az olyan diákoknak is, akik más tantárgyakból gyengébben teljesítenek. A madarak megismerésével azt szeretném elérni, hogy a gyerekek megfigyeljék, jobban megismerjék, és ezáltal megtanulják tisztelni a környezetüket”, hangsúlyozta a pedagógus.

Tanári első fokozatot szerzett

Pauliuc Csilla a tanári első fokozati vizsgája témájául is a madarász csoport tevékenységét választotta. Dolgozatában a szakkör kétéves tevékenységének az adatait dolgozta fel. Teszt segítségével felmérte a szakkörhöz újonnan csatlakozó ötödikesek madarakkal kapcsolatos ismereteit, majd egy év múlva megismételte a felmérést, amely kimutatható fejlődést mutatott. A gyerekek egyéves időtartamú feladatot is kaptak. Ugyanabban az időpontban, de egyedül kellett megfigyelniük a madarakat más-más helyszínen, a környezetükben, a házuk közelében. Kéthavonta mentek ki az általuk kiválasztott helyre, ahol 10 percig kellett tartózkodniuk, közben pedig fel kellett jegyezniük egy megfigyelési adatlapra a látott, vagy hangjuk alapján felismert madarakat. Ezáltal összehasonlíthatják, hogy melyek azok a madarak, amelyek télen is itt maradnak, és melyek vonulnak el. Pauliuc Csilla „Az ornitológiai szakkör mint a környezeti nevelés szerves része” című dolgozatát februárban védte meg a vezető tanárok és az iskola tanárainak jelenlétében. A kiértékelő bizottság tagjai a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem biológia-geológia karának oktatói voltak, dr. Kósa Ferenc egyetemi adjunktus mint a bizottság elnöke, vezető tanárok pedig dr. Szállassy Noémi adjunktus és Szabó D. Zoltán tanársegéd, akik magasra értékelték a tanárnő munkáját.

Pándi Annamária