A legjobb védekezés a kézmosás

Szatmár megyében eddig két személy fertőződött meg az influenza könnyebb formájával, a szortyogó, tüsszögő, köhicskélő emberek szinte mind megfázottak, náthásak — és vírusterjesztők.

Influenzás beteg van, de járvány még nincs — Szatmár megyében eddig egy kétéves kisgyermek és egy 19 éves fiatal került az influenza könnyebb formájával kórházba, de most már mindkettőjük állapota sokkal jobb. És bár minden második ember köhicskél, szortyog, tüsszög és csepeg az orra, szerencsére nem mindenki influenzás, „csak” megfázott, náthás.

Sajnos nem létezik olyan módszer, amivel a megfázás teljes bizonyossággal megelőzhető lenne, ám sokat tehetünk a kockázat csökkentése érdekében, hiszen ezek is fertőző betegségek, amelyeket bizonyos vírusok okoznak a szervezetbe jutva, ha ott az immunrendszer nem győzi le őket — ezért igyekezzünk elkerülni a megfázást okozó vírusokkal való kontaktust, és védekezzünk a megfertőződés ellen. Természetesen a legjobb az lenne, ha nem kerülnénk kapcsolatba a náthát, megfázást vagy influenzát okozó vírusokkal, ám ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen. A közlekedési eszközökön, kávézókban, bevásárlóközpontokban, munkahelyen, iskolákban, óvodákban, hivatalokban, tehát ahol sok ember megfordul, zárt terekben nagyobb a kockázata a vírusokkal való megfertőződésnek. A kórokozók köhögés, tüsszentés útján kerülnek a levegőbe és terjednek emberről emberre, emellett a tárgyak felületén is képesek megtapadni, és azok megérintésével a kézre, a szájba, orrba bekerülni. Nem is sejtjük, milyen könnyen megfertőződhetünk a kilincseknek, a közlekedési eszközök kapaszkodóinak érintésével, de úgy is, ha kezet rázunk valakivel — ezért van fontos szerepe a higiéniának, mindenekelőtt a kézmosásnak, amelyre ezen betegségek megelőzése érdekében ősszel és télen különösen nagy hangsúlyt kell(ene) fektetni. A higiéniai szabályok betartása természetesen egyéb kórokozók veszélye miatt is egész évben fontos, ám a nátha és az influenzavírusok fő szezonja a hidegebb hónapokra tehető (októbertől áprilisig), mivel a hűvös, nyirkos, párás környezet jelenti a legkedvezőbb feltételeket e kórokozók szaporodásához. Ha olyan személlyel érintkezünk, aki fertőzött — valamint buszozás, nagy forgalmat bonyolító helyek ajtajainak nyitása után —, gyakrabban mossunk kezet vízzel és szappannal (csap híján jó alternatíva az antibakteriális nedves kéztörlő). A rendszeres és alapos szappanos kézmosás — beleértve minden hazaérkezéskor, étkezések előtt és mosdóhasználat után — elengedhetetlen! Ugyanez vonatkozik a gyerekekre is, akiknek már egészen kicsi korban tanítsuk meg a helyes kézmosás technikáját és szabályait! A higiéniás intézkedések ellenére is nap mint nap kapcsolatba kerülünk baktériumokkal és vírusokkal, amelyekkel szemben többé-kevésbé védtelenek vagyunk, ezért szellőztessünk gyakran, főleg olyan helyiségben, ahol többen tartózkodnak huzamosabb időn át!

Legalább ugyanilyen fontos, hogy maga a szortyogó beteg zsebkendőbe tüsszentsen-köhögjön (ennek hiányában pedig mindig kéznél van a könyökhajlat, ráadásul onnan kevésbé terjednek a vírusok, mint tenyérről-ujjról, amivel mindenhez hozzáérünk), de az sem „szégyen, ha zárt közösségben maszkot visel, a használt papír zsebkendőt pedig azonnal el kell dobni (még akkor is, ha csak egy cseppet törölt le az orra hegyéről). Persze a legideálisabb megoldás, ha pár napig otthon marad.